Köszönjük vásárlóink bizalmát! 310 000-nél több elégedett vásárló! több mint 12 éve a piacon 100%-osan megbízható webáruház

Articsóka (Cynara cardunculus)

Termése hosszúkás kaszat. Júliusban, augusztusban virágzik. A kardi (Cynara cardunculus L.) szintén dél-európai, kifejezetten tövises, levelei és virágzatai kisebbek. Az articsóka fejlődésének elején igényel több nedvességet, később szárazsággal szemben ellenálló. Télen, összefüggő hótakaró hiányában, könnyen kifagy. A levelek gyors fejlődése évi 4-6 gyűjtést tesz lehetővé. Hatóanyagai és felhasználása: az articsóka levele (Cynarae folium) legalább 1% polifenolt és 0,2% flavonoidot tartalmazzon. Polifenoljai közül legfontosabb a cinarin, mely két kávésav-, és egy kinasav-molekula között kialakuló észter.

Emellett a kávésav egyéb származékait (ortodihidroxi-fenolokat) is tartalmazza. A flavonoidok a luteolin glikozidjai.

Kivonatainak négy fő hatását ismerjük:

1. Az epét hígabban folyóvá teszi (choleresis), mely ezáltal könnyebben ürül az epehólyagból. Hatást gyakorol a májparenchimára is, védi károsító anyagoktól. Állatkísérletekben fokozza a máj regeneráló-képességét is.

2. Vizelethajtó (diuretikus), főképpen azonban a só ürítést előmozdító (saluretikus) hatással rendelkezik, fokozza a nátrium-, és a kloridionok ürítését anélkül, hogy lényegesebben befolyásolná a kálium-kiválasztást.

3. Előnyösen befolyásolja a koleszterin anyagcseréjét, melyet mozgósít a szövetekből, majd elősegíti kiürítését a szervezetből.

4. Antibiotikus hatású a tápcsatorna egyes kórokozó baktériumaival szemben anélkül, hogy a normális bélflórát befolyásolná. A levelekből készített gyógyteát 2-3 kávéskanálnyi aprított levélből készítjük 500 ml vízzel. a drogot mindig leforrázzuk (nem melegítjük fel a vízzel együtt), majd 1 percig főzzük, negyedóra múlva szűrjük.

A fenti adag felét reggel, másik felét délután fogyasztjuk. Gyógyszeripari készítményeit máj- és epehólyag-bántalmakban rendelik: az epehólyag rendszertelen összehúzódásakor (biliaris dyskinesia), az epehólyag atóniás állapotaiban, idült epehólyag-gyulladásban (cholecystitis), továbbá vastagbélgyulladásban (colitis), különösen erjedéses folyamatokban.

A máj méregtelenítő képességének fokozására használják egyes élelmiszerek okozta allergiás állapotok, csalánkiütés (urticaria) esetében. Szabály, hogy előbb kisebb, majd fokozatosan emelkedő adagokat használjunk, a kezelés abbahagyása előtt ismét csökkenteni kell a hatóanyag mennyiségét. A kezelés 4-6 hétig tart, szükség esetén egyhetes szünet után ismételhető. Előnyösen társítható a borsmenta (Mentha piperita) leveleiből készült teával.

Az articsókából készült gyógyszereket nem javallják heveny epeúti folyamatokban, heveny májgyulladásban (akut hepatitis), veseelégtelenségben. Az articsókából cinaropikrin tartalma miatt kesernyés ízű szeszes italok állíthatók elő. A konyhakerti növényként termesztett fajtákból, azok tisztított fészekörvéből különböző ételek készíthetők, a virágzatok nem tartalmaznak keserűanyagot. Termesztése: az ország délibb és nyugati részein termeszthető. Az élelmezési célokra felhasznált fajtáktól eltérően a gyógynövényként termesztett articsóka fészekörve nem húsos.

Kiválogatáskor a nagy levélhozamú egyedek mellett előnyben részesítik a tövisteleneket, de természetesen a fő szempont a megfelelő hatóanyag-tartalom. Mélyrétegű, áteresztő, tápanyagokban gazdag talajt igényel. Jól fejlődik hordalékos talajon azzal a feltétellel, hogy tartósabb szárazságnak ne legyen kitéve, főleg a fejlődés kezdetén, de állandóbb jellegű vízbőségnek sem. Mélyszántáskor hektáronként 20 t istállótrágyát és P-50 kg/ha-t juttatunk a talajba.

A levélgyűjtés során ajánlatos egyszer-kétszer a nyár folyamán N-30 kg/ha-t adni. Ha csak műtrágyát alkalmazunk, a mennyiségek: N-100, P-75, K-50 kg/ha. Magról szaporítjuk, tavasszal. A legmegfelelőbb sortáv 70 cm, a vetés mélysége 3-4 cm, a magszükséglet 4 kg/h. Mihelyt a levelek végleges méreteiket elérik, megkezdjük a gyűjtésüket. A szedést kíméletesen végezzük, ne kopasszuk le a növényeket, mert ez károsítaná további fejlődésüket. A levélrózsa közepén levő fejletlen, fehéres leveleket nem szedjük le, ezek kétéves kultúraként áttelelnek, a talaj menti fagyok esetében szalmával, majd földdel betakarjuk, a fagyveszély elteltével, tavasszal szabaddá tesszük.

A hozam 18 000-28 000 kg/ha friss, illetőleg 3000-4000 kg szárított levél. Szárítási hőmérséklet: 40-50 °C. A gyógyszeripar a friss leveleket is felhasználja. A legértékesebb vetőmagot a fővirágzatról nyerjük és azokról az egyedekről, melyekről leveleket nem gyűjtöttünk. Teljes elvirágzás után a fészkeket lefelé hajlítjuk, hogy ne gyűlhessen össze bennük az esővíz, majd levágjuk, néhány napig utóérésnek vetjük alá.