Baobab (Adansonia digitata, majomkenyérfa, afrikai baobabfa)
A majomkenyérfa vagy afrikai baobabfa (Adansonia digitata) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába, amályvavirágúak (Malvales) rendjébe, a mályvafélék (Malvaceae) családjába és a gyapjúfaformák (Bombacoideae) alcsaládjába tartozó faj. Az első, 14. századi leírás Ibn Battúta arab utazótól származik. Könyvében leírja a hatalmas törzsű fákat, amelyeknek különös tulajdonsága, hogy képesek nagyobb mennyiségű vizet tárolni.
A következő évszázadban csak alkalomszerűen említi meg a baobabot néhány Afrikában kalandozó európai utazó. A korabeli botanikusoknak fontos forrással szolgáltak azok az első termések, amelyeket egyiptomi kereskedők hoztak be Európába. P. Alpino 1592-ben leírta és lerajzolta a majomkenyérfa termését. A Bahobab nevet használta, ami valószínűleg az arab bu hibab szóból származik, ami "sok-magvú termést" jelent.
Az afrikai füves szavannán a fatermetű növényeket a magányosan élő majomkenyérfa képviseli. Szálanként nőnek, a 4000-5000 éves kort is megélhetik. Törzsük kerülete 20-25 méter. Lombozatuk ritkás, alatta egy egész nyáj delelhet. Ágaik vízszintesen szétterülnek. A nagy virágaikból fejlődő, uborka alakú termésük a majmok kedvenc csemegéje. Innen kapták a fák a nevüket is.
Olyan helyeken él, ahol az év folyamán száraz és esős évszakok váltják egymást. Hatalmas gyökérrendszere nagyon mélyre nyúlik, hogy elegendő nedvességet tudjon felvenni a laza, homokos talajból, ahol az esővíz nagyon gyorsan eltűnik. A majomkenyérfát a helybeliek baobabnak is nevezik. Duzzadt törzsében, ágaiban tárolja az esős évszakban hullott csapadékot. A 15–20 cm hosszú termést borító kemény héj az érés során elfolyósodik.
A termés húsa cukortartalmú, az ember számára is ehető. A baobabnak sok zsírt tartalmazó magja szintén fogyasztható. A virága éjszaka nyílik, kellemetlen szagot áraszt, megporzását denevérek végzik. A fekete kontinensen már több ezer éve ismert gyümölcs kívülről úgy néz ki, mint egy kókuszdió, és hatszor több C-vitamint tartalmaz, mint a narancs, valamint kétszer annyi kalciumot, mint a tej. A gyümölcs húsa fehér, állaga sajtszerű, és nagyon magas a tápanyagtartalma: nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat, vasat és káliumot.
Miért tartják a baobabot szupergyümölcsnek? Több vasat tartalmaz, mint a spenót, kálium tartalma magasabb, mint a banáné vagy a sárgabaracké. Több magnézium van a baobab gyümölcshúsban, mint pl. az almában, az őszibarackban, a sárgabarackban vagy a banánban. A baobab 52% rosttartalma kiemelkedően magasnak számít a gyümölcsök között. A magas rosttartalomnak köszönhetően támogatja az emésztést, segíti a bélrendszer méregtelenítését.
Fele-fele arányban tartalmaz vízben oldható és oldhatatlan rostokat. A vízben oldható rostok nagy része prebiotikumként hasznosul a szervezetben, hiszen a vastagbélben található baktériumok kezdik el lebontani, így ezeknek a hasznos baktériumoknak tápanyagként szolgál. A különleges alakú majomkenyérfáról az afrikaiak azt tartják, hogy megvédelmezi a falvakat.
Csak különlegesen képzett férfiak mászhatják meg a fákat, hogy az ágakról leszedjék az értékes gyümölcsöt. Amint a kemény külsejét sikerült feltörni, már fogyasztható is a gyümölcshús, aminek fanyar íze van. Kelet-Afrika egyes részein a gyümölcsdarabokat piros cukormázzal borítják, és édességként árulják.