Búzavirág (Centaurea cyanus, dődike, égi virág, gabonavirág, kék búzavirág, kékvirág, sukollat, vadpézsma, vetési csüküllő, imolya, kék konkoly)

Vetése április hóban történik, de nem frissen trágyázott földbe, gyűjtése pedig nem sokkal a virág nyílása után, mert különben szép színét szárításnál elveszti. Ez gyógynövényként történő alkalmazásánál nagyon fontos, hiszen a hatóanyag a virág festékében található. Általánosan javallt: magas vérnyomásra, immunerősítésre, bőrproblémákra. Ha napfényen szárítjuk, szintén elveszti színét. Minél szebb színt sikerül megőriznünk, annál értékesebb szirmokhoz jutunk.

A keserűanyag, cseranyag, ásványi sók, és antocián festék keverékét kivonat, tea vagy az összezúzott szirmok formájában régen szemkötőhártya-gyulladásra használták borogatásként, de szívnyugtató, vérnyomáscsökkentő szert is nyertek belőle, és torokgyulladás elleni öblögetésre is ajánlották.

Érdekes, hogy Franciaországban a koraújkortól a búzavirág a legelterjedtebb szer a fáradt szemek felfrissítésére, de azt mondják, csak a kék szemekre.

Furcsa mód a barna szemekre mást ajánlanak, mégpedig a nagy útifüvet (latinul: Plantago major). A szárított virágok enyhe hashajtóként hatnak, és tonizáló tulajdonságuk is van: erősítik a szervezetet a fertőzések ellen, jótékonyan hatnak a májra.

Felhasználási módok:

Tea szemgyulladásra, toroköblítésre: 5-10g szirmot fél liter vízzel leforrázunk, állni hagyjuk 10-15 percig, majd szűrjük. Naponta többször borogatunk, öblítünk vele. A teát önmagában nem fogyasztjuk, többnyire más gyógykeverékek alkotórészét képezi. Ezen keverékek általában görcsoldó, étvágyjavító teák. Szép színe miatt egyéb teák része is lehet színfokozóként. Leghíresebb példa erre a Twinings Lady Grey teája, mely a búzavirágnak köszönheti gyönyörű színét.

Ugyanezen, "dekorációs" okoknál fogva gyakran keverik a friss szirmokat salátákba, színeznek vele cukrot egyedi desszertekhez és emiatt alkotja a virágfüstölőpor legfőbb részét is a búzavirág. Timsós vízbe áztatva a szirmokat gyönyörű kékfestéket nyerhetünk, mellyel az asszonyok régen ágyneműt festettek.

Hatása azonban sajnos nem tartós. Gyakran találkozhatunk vele természetes alapú hajfestékekben, vagy hajszínmegőrző samponokban, balzsamokban. Mivel a népi gyógyászat a búzavirágot a korpásodás elleni harc egyik eszközeként is számon tartotta, ezek a színező samponok még gyógyerővel is bírnak.

Kozmetikai-gyógyászati felhasználása itt nem ér véget: bár parfümök nem készülnek belőle, a szemránckrémek gyakori alapanyaga. Nyugtató, tonizáló, simító hatását használják fel a szemkörnyék ápolás legnívósabb termékeiben.