Kender (Cannabis sativa)
A kábítószerekre vonatkozó törvényes intézkedések betartása esetében figyelemre méltóak a marihuána és annak egyik hatóanyaga, a delta-1 THC (tetrahidrokannabinol) gyógyászati vonatkozásai. Ezen anyagok csökkentik a szem kórosan fokozott belső nyomását, ezért a zöldhályog (glaucoma) gyógyszeres kezelésében jöhetnek számításba.
Tüdőasztmás betegeknél is kedvező hatást észleltek. Emellett hányingert csökkentő (antiemetikus), valamint a harántcsíkolt izmok merevségét, illetve görcsét csökkentő tulajdonságokat is jeleztek. A helyi érzéstelenítő hatással rendelkező tinktúrát külsőlegesen is alkalmazzák, például kollodiumos tyúkszemtapaszok (heloma) összetételében.
A termesztett "rostkender" csak nyomokban vagy egyáltalán nem tartalmaz kannabinolt (helyette hatástalan kannabidiol és kannabidiolsavak találhatók benne). A vadkender {Cannabis sativa subsp. spontanea, syn.: C. rudealis Janisch.) nem tévesztendő össze az ugyancsak ilyen néven ismert parlagfűvel (Ambrosia artemisiifolia Torr. et Gray), mely gyomnövényként terjedő jövevény faj és a szénanátha (pollenozis) gyakori okozója.
A kender az egyik legősibb ipari növény. A kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem rostjáért termesztették. A kőkori hálós halászat maradványai alapján megállapítható, hogy a fonalkészítés az egyik legrégebben űzött, máig fennmaradt foglalkozás. A kínaiak már i. e. 2800 évvel is jól ismerték, szöveteket és köteleket készítettek belőle, a japánok és mongolok már a pamut megismerése előtt felhasználták. Dél-Európában Hérodotosz idejében már (az i. e. 5. században) ismerték. Észak-Európába a szkíták hozták be i. e. 700 körül.
Hazánk területén közel 9000 éve termesztik a kendert. A magyarok is már a honfoglalás előtt ismerték a növényt és feldolgozásának módját. Ezt bizonyítja a kender, csepű, szösz szavaink török eredete.A kender elsődleges megmunkálása a lenével azonos: feltárás (a rostok elválasztása a lenkóró egyéb szöveteitől áztatással, amit szárítás követ), törés és tilolás.
A kender fontos textilipari nyersanyag is. Rostjai erősek, nedvességnek jól ellenállnak. Műszaki szövetek, vitorlavásznak, ponyvák, hevederek, zsákok, kárpitoskellékek, kötelek, zsinegek stb. készülnek kenderfonalból. A kenderkócból szintén fonalat fonnak, de ez csak alárendeltebb célokra használható. A nem fonható kenderkócot tömítőanyagként használják például vízvezeték-csatlakozások tömítésére, vagy a kárpitosiparban tömőanyag gyanánt. A kendermagból kisajtolt olaj étolajként, kence gyártására vagy szappan és kozmetikai cikkek készítésére is használható. A sajtolásnál visszamaradt olajpogácsa állati takarmányozásra is alkalmas. A pozdorjából cellulózt, papírt és hőszigetelő lapokat gyártanak.
A növény több mint 60 kannabinoidot anyagot tartalmaz,[3] füvészkönyvekben gyakran említették, mint „minden bajra enyhülést adó gyógyírt”. Az USA (és más országok) gyógyszertáraiban 1937-ig legálisan lehetett kapni kender kivonatot, mint idegnyugtató szert. Mostanában is zajlik a vita a növény gyógyászati célú alkalmazása körül; a cannabis több orvos véleménye szerint alkalmas (többek között) a sclerosis multiplexes betegek rohamainak enyhítésére, a rákos betegek kemoterápiás kezelése során fellépő táplálkozási nehézségek kezelésére, illetve a glaukómás betegek szemében az intraokuláris nyomás csökkentésében[forrás?]. A cannabis gyógyászati felhasználása mellett érvelő oldal nyomására ma az orvosok az USA tizenkét államában engedélyezik a marihuána orvosi célú alkalmazását.
Canadai civil szervezetek, köztük Phoenix Tears és 12 közreműködő orvosuk szerint a marihuána növényből előállított olaj komoly segítséget adott tagjaik felépüléséhez, akiknek állapotuk a kemoterápia és sugárkezelés után sem javult. Többen a rák elsőszámú ellenszerének tartják, káros mellékhatások és a veszélyes sugárterápia alkalmazása nélkül, állapotukat a kezelés előtt és után orvosi bizonylatokkal alátámasztották.
