Mangosztán (Garcinia Mangostana, xango, mangosteen)

A mangosteen, magyarul mangosztán, egy Thaiföldről származó gyümölcs, amelynek lelőhelyén is rendkívüli gyógyító erőt tulajdonítanak. Egy ősi legenda szerint, Buddha napkeltekor egy fehér elefánton az erdőben járva megpillantotta és megízlelte a gyümölcsöt. Jótékony hatását érezve megáldotta a mangosteent, és a mennyország ajándékaként az embereknek adományozta.

A növény Délkelet-Ázsia, Afrika és Amerika trópusi síkságain él meg. Fája 20 méter magasra is megnő. Kertekben és gyümölcsösökben is termesztik. A növény kizárólag a meleg, párás trópusi éghajlatot kedveli, ezért csak trópusi területeken található meg. Más területeken nem jártak sikerrel a termesztésére tett kísérletek.

A fa 10-15 év után fordul termőre, és ezt követően kétszer terem egy évben. A fán a bíborbarna gyümölcsből több ezer szem terem, amelyeket kézzel szüretelnek le. A gyümölcs vastag héja vörösesbarna, rostos szerkezetű, és akkora, mint egy mandarin. Belsejében öt-hat fehér, kocsonyás állagú gerezd található, és közepükön egy-egy mag. A gyümölcs húsa édeskés-savanyú, és bő levű. Teáját isszák fáradtság és rossz közérzet ellen a Karib térségben.

Dél-Amerikában dunsztkötést tesznek parazitás bőrfertőzések kezelésére a gyümölcsből Venezuelában, Brazíliában féregtelenítésre és az emésztés serkentésére fogyasztják. A Mangosztán antiszeptikus és antimikrobás hatása miatt kezelnek vele maláriát, tuberkulózist, szifiliszt, gonorrhoeát, elfertőződött sebeket, húgyúti fertőzéseket, és ekcémás bőrelváltozásokat Kínában és Thaiföldön.

Az ázsiai emberek ezért a mai napig az egyik legszentebb és legértékesebb gyümölcsök egyikének tartják, amit az istenek gyümölcsének is hívnak. A növény adsztringens hatása miatt megelőzi a kiszáradást és az értékes tápanyagok kiürülését a gyomor-bélrendszerből hasmenés esetén.

A kínaiak és a thaiföldiek ugyancsak kihasználják a mangosztán antimikrobás és antiszeptikus hatását, és elfertőződött sebek, tuberkulózis, malária, húgyúti fertőzések, szifilisz, gonorrhoea, valamint ekcémás bőrelváltozások kezelésére alkalmazzák. A modern kutatások azt állítják, hogy a trópusi gyümölcs igen nagy mennyiségben tartalmaz olyan, a szervezetet hatékonyan támogató antioxidáns anyagokat, mint a polifenolok és katechinek.

Ezen kívül ásványi anyagok, illetve vitaminok is megtalálhatók benne, mint például a kálium, kalcium, foszfor, vas, B1-, B2-, B6- és C-vitamin. Gazdag forrása a poliszacharidoknak, amelyekről köztudott, hogy baktérium és gombaölő hatásuk van. A mangosztánban található hatóanyagok sora azonban ezzel nem zárul le! Az igazi értékét az adja, hogy különösen nagy mennyiségű xantont tartalmaz.

A xantonok, a flavonoidok családjába tartozó rendkívül erős antioxidáns vegyületek, melyek egyes vizsgálatok szerint ötször hatékonyabbak a C- és E-vitaminnál. Több mint 200 féle létezik a természetben, és minden xanton más és más hatást fejt ki a szervezetre. Mindennek megvan a maga sajátos hatás profilja, egymással kombinálva pedig hatásaik felerősödnek, és így az egész szervezet egészséges és harmonikus működését elősegítik.

Ami rendkívül figyelemre méltó a mangosztán gyümölccsel kapcsolatban, hogy 17 különböző xanthon jellegű vegyületet tartalmaz. Ez az eddig ismert leggazdagabb forrása ezeknek a jótékony hatású flavonoidoknak, amely táplálékként használt gyümölcsökben fellelhető. Bár a mangosztán xantonjait már közel 150 éve (Schmid, 1855) ismerjük, az akadémikus orvostudomány még mindig nem foglalkozik azzal, hogy a xantonok emberi betegségek klinikai kezelésére való felhasználhatóságát bizonyítsa.