Gyógyító erejét már a középkori görögök is ismerték.
Bionit zeller tabletta 90db leírása
A zeller egyik megkülönböztető tulajdonsága, hogy rendkívül sok szerves nátriumot tartalmaz. A népi orvoslás pikkelysömör, ekcéma, sűrűvérűség, hiperaktivitás és allergia ellen javasolja. Étvágycsökkentő, idegnyugtató hatású. Erősen vízhajtó, mivel tele van szerves anyagokkal, sókkal, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a vér savtalanításához. De legnagyobb értéke a szerves nátrium tartalma, amely jelenlétében hatékonyabb a kalcium felszívódása.
A vér sav és lúg tartalmának összhangja akkor bomlik meg, ha a táplálékunk hosszabb ideig többnyire fehérje, tömény keményítő, vagy tömény szénhidrát, illetve közönséges fehér vagy barna cukor. A zeller-lé rövid idő alatt egyensúlyba hozza a vér sav-lúg tartalmát, ha ez nem történik meg. Potencia növelő hatása közismert amely vetekszik még a „kék tabletta"-val is. Az étrend-kiegészítő fogyasztása nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, változatos, vegyes étrendet és az egészséges életmódot vagy a gyógykezelést, hanem kiegészíti azokat! Az ajánlott napi mennyiséget ne lépje túl! Összetétel: Zeller granulátum (50%)Szőlőcukor, hordozók Felhasználási javaslat: Naponta 2-3x2 tablettát bő folyadékkal, szétrágás nélkül lenyelni. Tartósítószert, színezéket, és aromákat nem tartalmaz! Rengeteg szerves nátriumot tartalmaz. Megtalálható benne továbbá foszfor, kalcium, kálium, magnézium, vas, A-, B-, C-, vitamin, valamint nyomelemek.
Zeller - a vitaminbomba
A zeller egy igazi vitaminbomba, tele van jótékony tápanyagokkal, amelyek hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez.
A zeller különösen gazdag C-vitaminban, K-vitaminban és ásványi anyagokban, mint a kálium és a folsav. Ezek a tápanyagok segítik az immunrendszert, erősítik a csontokat és támogatják a szív- és érrendszert. A zeller emellett alacsony kalóriatartalmú, így fogyókúrázók számára is ideális választás. A zeller rendszeres fogyasztása nemcsak a fizikai egészséget javítja, hanem hozzájárul a mentális jóléthez is, hiszen a benne található antioxidánsok segítenek a stressz csökkentésében, így érdemes beépíteni az étrendünkbe.
Ez a nyereség, ha megszabadul a pluszkilóktól
A túlsúly, az elhízás ugyanis nem csupán esztétikai probléma lehet, de számos betegség rizikófaktora, állapotának súlyosbítója is, sőt ma már önálló betegség.
Már a teljes orvostársadalom tisztában van azzal, hogy a túlsúly, de főként az elhízás tulajdonképpen az egész szervezetre negatív hatással van, hiszen egy állandó gyulladásos állapot tart fent. Vagyis az olyan nyilvánvaló összefüggéseken túl, mint hogy a nagyobb súly megterheli a mozgásszerveket, a szívet, befolyásolja a hormonrendszert és az emésztést, tulajdonképpen szinte minden szervrendszerre gyakorol valamiféle negatív hatást. Egyes betegségeknek jelentős rizikófaktora, más betegségeknek súlyosbítója lehet –mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, az Életmód Orvosi Központ kardiológusa, életmód orvos. Az alábbiakban érdemes néhány betegséget, állapotot szemügyre venni az elhízás szempontjából.
Metabolikus szindróma
Az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség olyan gyakran fordul elő együtt, hogy metabolikus szindrómának nevezik ezt a tünetegyüttest. A veszélyeztetett típus tagjai főleg törzsre, hasra híznak, tehát náluk alma típusú elhízásról beszélhetünk. A túlsúly mértéke azonban nem mindig egyenesen arányos az anyagcsere-eltérések súlyosságával. A hasi predominanciájú súlynövekedés és a vele együtt megjelenő magas vérnyomás, vérzsír eltérések, cukorbetegség - mint szív- és érrendszeri rizikófaktorok - legsúlyosabb szövődményei a szívinfarktus és a stroke. Ugyanakkor sokszor állhatnak rejtetten érszűkület vagy korai potenciazavar megjelenése mögött is.
Reflux
A magyar felnőtt lakosság több, mint fele küzd változó gyakorisággal a refluxszal, különösen negyvenéves kor után, ami azért veszélyes, mert ez a betegség akár a nyelőcsődaganat előszobája is lehet. Az már régóta közismert, hogy a reflux erősebben fenyegeti a túlsúlyos és elhízott embereket, ugyanis a hasi nyomás növekedésével a gyomorszáj záróizma kinyílik. Sőt, ha egy normál súlyú refluxos beteg felszed néhány kilót és a tünetei súlyosbodását tapasztalja, neki is érdemes leadnia a kis felesleget is.
Alvási apnoé
Éjszakai légzéskimaradásnak, vagy obstruktív alvási apnoénak nevezzük azt a jelenséget, amikor horkolás közben, hosszabb légzésszünet után az érintett hirtelen levegő után kapkod. Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának más rizikófaktorai is vannak, amelyek közül a legjelentősebb az elhízás. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is felhalmozódik a zsír, ami önmagában is akadályozza a légzést. Már 10 százaléknyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt, esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.
Zsírmáj
Amikor a májsejtekben kis lipidburkokban zsírcseppek képződnek, zsírmájról beszélünk. Mivel az elzsírosodás miatt a májsejt könnyebben előpusztul, végső következményként kialakulhat a zsírmáj miatti májzsugor. A túlsúlyos, elhízott személyek 80%-ánál lehet jelen ez a probléma. Sajnos az „elhízás járvány” miatt egyre fiatalabbaknál is megindul a máj szerkezeti átépülése.
Stressz inkontinencia
Ha stressz inkontinenciáról van szó, a fizikális nyomást értjük a stressz alatt, egész pontosan azt a helyzetet, amikor a húgyhólyag és az vizeletkontrollért felelős izmok valamiért nagyobb nyomás alá helyeződnek. Ilyenkor az érintettnek akaratlanul szivárogni kezd a vizelete, elcseppen néhány csepp. A vizelettartási zavarnak számos hajlamosító tényezője ismert, így például a szülés, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás.
Daganatos betegségek
A daganatos betegségek jellemzően multifaktoriálisak, vagyis több okra vezethetők vissza és főként 50 éves kor felett jelentkeznek. Azonban az 1990-es évektől kezdve bizonyos daganattípusok egyre nagyobb arányban fordulnak elő az ennél fiatalabbaknál. Ezek pedig a mell-, a vastagbél-, az endometrium-, a nyelőcső-, az epevezeték-epehólyag-, a fej-nyaki-, a vese-, a máj-, a csontvelő-, a hasnyálmirigy-, prosztata-, a gyomor- és a pajzsmirigydaganatok. A kutatások szerint a növekedés oka főként az életmódban keresendő, és az egyik legdominánsabb rizikófaktor az elhízás.
Tartós fogyás
A tartós fogyás által elérhető egészség-nyereségeket még sokáig lehetne sorolni, a kérdés már csak az, hogyan lehet biztonságosan és tartósan megszabadulni a túlsúlytól. Az általános testsúlycsökkentő ajánlások és a „csodaszerek” sosem veszik figyelembe az adott személy állapotát, alapbetegségeit, lehetőségeit, ízlését. Sok diéta egy-egy tápanyagcsoport extrém mértékű lecsökkentésén alapul, így össze sem hasonlíthatók egy személyre szabott életmód programmal, ami az egyéni célokra és adottságokra épül, változatos, nem jár koplalással, élvezhető mozgásprogramot és még mentális támogatást is biztosíthat. Egy precízen felépített programmal az idősebbeknek és a krónikus betegséggel élőknek is van esélyük a testsúlyrendezésre, akiknek fokozottan ügyelniük kell a fogyásuk egészséges kivitelezésére.
Különösen ajánlatos a szakértő vezetés a cukorbetegeknek, akik végképp nem kezdhetnek kampányszerű, gyors sikert ígérő fogyókúrákba. Ugyanilyen különleges figyelmet érdemelnek a szív- és érrendszeri-, a hormonális- vagy éppen a mozgásszervi panaszokkal küzdők, akiknél szintén nem mindegy, mit és milyen intenzitással mozognak, hogyan táplálkoznak. A tartós eredményekhez nekik hatalmas segítség a személyre szabott életmódprogram, amely nyilván az egészségeseknek is megbízható támpont lehet. Hosszútávon pedig nem is kérdéses, hogy anyagilag, egészségileg és esztétikailag is jóval nagyobb a haszon, mint a csodamódszerekkel való kísérletezésnél.
Túlsúly és légzéskimaradás: egymást erősíthetik
A túlsúly, az elhízás és az alvászavarok bizonyos típusai összefügghetnek és ezek az összefüggések ráadásul kétirányúak.
Éjszakai légzéskimaradásnak, vagy obstruktív alvási apnoénak nevezzük azt a jelenséget, amikor horkolás közben, hosszabb légzésszünet után az érintett hirtelen levegő után kapkod. Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának más rizikófaktorai is vannak, mint például a szűk orrjáratok, a valamilyen ok miatt kialakuló orrdugulás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás.
Hatnak egymásra
A legnagyobb kockázati tényező azonban a túlsúly – állítja az amerikai National Sleep Foundation. Mivel pedig az ismert alvási apnoé betegek közel fele túlsúlyos, feltétlenül ismerni kell az összefüggéseket – mondja dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ vezető neurológusa, az alváslabor alvásszakértője.
Így vezethet a túlsúly alvási apnoéhoz. Bár természetesen nem minden elhízott személy szenved éjszakai légzéskimaradástól, de a plusz kilók bizonyítottan növelik a rizikót. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is felhalmozódik a zsír, ami önmagában is akadályozza a légzést. Éppen ezért a probléma kezelésének első életmódbeli lépése a testsúly rendezése, optimális esetben életmód orvoslás segítségével. Már 10 százaléknyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt, esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.
Így járulhat hozzá az alvási apnoé a túlsúlyhoz. Minél súlyosabb az alvási apnoé, annál nagyobb az esély a súlygyarapodásra – állítják a kutatások. Ennek elsősorban az az oka, hogy a légzéskimaradás által megzavart alvás, amely így nyilván nem kielégítő, hatással van az étvágyat befolyásoló hormonok termelődésére. Egyes tanulmányok szerint az elégséges és jó minőségű alvást „produkáló” személyek kevesebb cukrot és szénhidrátot fogyasztanak napközben, mint a keveset alvók és az alvászavarban szenvedők. Ráadásul az alvászavar miatti napközbeni fáradtság és alacsony energiaszint hatására a fizikai aktivitás is csökken. Ez pedig különösen megnehezítheti a túlsúlyos, éjszakai légzéskimaradástól szenvedő páciensek fogyási próbálkozásait.
A kezelés
A horkolás és a légzéskimaradás tünetei egyrészt zavaróak, másrészt hosszú távon magas vérnyomást, szív- és agyi érbetegséget, cukorbetegséget is előidézhetnek. Sokan úgy gondolják, a horkolás csak kellemetlenség, és leginkább csak a hálótársat zavarja, de ez nem igaz. A horkolás és az alvási apnoé az érintett egészégét is veszélyezteti, mivel ezen tünetek ún. alvásfüggő légzészavarra utalnak, melynek során az alvás alatt a szervezet oxigén ellátási szintje súlyosan károsodhat. Ezért feltétlenül érdemes kivizsgáltatni a problémákat, a szomnológiai szűrővizsgálaton és esetleg az alváslaborban történő vizsgálaton kívül gyakran van szükség más szakvizsgálatokra, például fül-orr-gégészeten, kardiológián, endokrinológián.
Ha sikerül megszüntetni a horkolást, azzal nem csak a hálótársak alvásminősége javítható, de csökken a szívinfarktus, stroke és számtalan egyéb betegség előfordulási gyakorisága. Mindezek mellett olyan szubjektív panaszokon is segíthetünk, mint a nappali hangulatromlás, az ingerlékenység, a teljesítmény- és koncentrációcsökkenés, amelyek a nem megfelelő minőségű alvás következményei. Természetesen az is a jelentős előny lehet, hogy az alvászavarok megszüntetése után eredményesebbé válhat az addig sikertelen fogyókúra.
Így ne diétázzunk
Úgy tűnik, a nagy népszerűségnek örvendő ún. mentes diéták is beléptek a divatdiéták sorába. Mutatjuk, milyen problémákat okozhat az étrend indokolatlan megszorítása, és mire érdemes figyelni, mielőtt diétázni kezdenénk.
Egyre többen határoznak úgy, hogy vélt vagy valós tüneteik, egészségügyi problémáik miatt a problémásnak kikiáltott allergéneket vagy intoleranciát okozó anyagokat (tejfehérjét, laktózt, tojást, glutént, magas hisztamintartalmú vagy a hisztaminbontó enzim működését gátló ételeket/italokat stb.) kihagyják az étrendjükből. Mindezt azonban igen gyakran előzetes szakorvosi vizsgálat nélkül teszik. Vannak, akik azért döntenek a megszorítások mellett, mert abban a hitben vannak, hogy a mentes étrendnek köszönhetően fittebbek, egészségesebbek lesznek. Pedig a „mentes” jelző még nem garantálja, hogy egyúttal egészséges is az adott étrend, vagy hogy varázsütésre megoldódnak a tartós emésztési panaszok – mondja dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa.
A közösségi médiában hirdetett, mindenféle tudományos alapot nélkülöző, de hangzatos táplálkozási javaslatok, az üzletekben elérhető, speciális igényeket kielégítő, sokszor igen drága élelmiszerek is minőségibb, egészségtudatosabb életet ígérnek a felhasználóknak, akik akár az egészségüket is kockáztathatják egy-egy meggondolatlan diéta miatt.
A saját szakállunkra elkezdett, ilyen-olyan diéták azonban számtalan buktatót és egészségügyi kockázatot hordoznak. Kezdve azzal, hogy a különböző élelmiszercsoportok önhatalmú kizárásával létfontosságú tápanyagokat (pl. fehérje, kalcium, vas, B12-, D-vitamin, rostok) szorítunk ki az étrendünkből. A mentes diéta egy diagnosztizált betegeknek életmentő lehet, egyéb esetben azonban hiánybetegségeket okozhat. A túlzottan korlátozó étrend emellett az életminőséget és a mentális jólétet is befolyásolhatja: nehézségeket okozhat a társas étkezéseknél, szorongáshoz és hosszú távon étkezési zavarhoz is vezethet.
Emésztőrendszeri betegségek esetén ne kezdjünk el diétázni szakember nélkül
Mindannyian szembesülünk kisebb-nagyobb emésztőszervi panaszokkal (puffadás, hasmenés, gyomorfájdalom, émelygés), amelyek sokszor spontán elmúlnak, esetleg vény nélkül kapható készítményekkel orvosolhatók. A betegek előszeretettel hagyják ki azokat az ételeket és alapanyagokat az étrendjükből, amelyekhez tüneteik megjelenését kötik. Emésztési panaszokat azonban ételérzékenységek, allergiák, intolerancia és számos egyéb betegség (pl. gyulladásos bélbetegségek, irritábilis bél-szindróma, refluxbetegség, fekélybetegség, Helicobacter-fertőzés) is okozhat. Ezek elkülönítése pedig nélkülözhetetlen a megfelelő diéta és az esetlegesen szükséges gyógyszeres terápia kialakításához. Tartós emésztőszervi panaszok esetén tehát Pászthory Erzsébet tanácsa az, hogy egy komoly diéta megkezdése az első utunk a gasztroenterológushoz vezessen.
Pontos diagnózis nélkül ne kezdjen bele a gluténmentes étrendbe
Manapság egyre gyakrabban tapasztalható, hogy divattá vált a glutén étrendből történő kizárása. Vagyis, amikor valaki a gabonafélék elfogyasztását követően emésztőrendszeri panaszokat (hasfájást, puffadást, illetve hasmenést) tapasztal, automatikusan elhagyja ezeket a táplálkozásából. Ezzel az a legfőbb probléma, hogy a gabonafélék többféle kórkép kialakulását okozhatják, így előfordulhat, hogy valójában nem is a „bűnösnek” hitt glutén idézi elő a panaszokat, hanem a gabona valamely fehérje összetevője (gabona-fehérje allergia) vagy a fruktán nevű szénhidrát (fruktán-intolerancia). Fontos tehát, hogy a gluténmentes étrend bevezetése előtt szakorvossal tisztázzuk, hogy egyáltalán fennáll-e a lisztérzékenység, és szükséges-e diétáznunk. Gluténmentes diétára ugyanis csak indokolt esetben, igazolt lisztérzékenység esetén van szükség. Ez az állapot a bélnyálkahártya sorvadásával jár, ami súlyos felszívódási zavarokat és következményes hiánytüneteket okoz – magyarázza a gasztroenterológus szakember. Hozzáteszi: a karakterisztikus elváltozások tetten érése, és a lisztérzékenység diagnózisa azonban csak több hetes gluténtartalmú étrend tartása után lehetséges, ezért sem javasolt a gluténmentes étrend követése, mielőtt orvoshoz fordulnánk.
A FODMAP-szegény diéta szabályai
A FODMAP-szegény diéta az elmúlt évek egyik ígéretes diétája. A név egy mozaikszó (Fermentable Oligosaccharides, Disaccharides, Monosaccharides and Polyols) amely az ételintoleranciát leggyakrabban okozó szénhidrátok nevének kezdőbetűiből áll. Ezek azok a cukrok, amelyek ha nem szívódnak fel a vékonybélből, a vastagbélbe kerülve az ott lévő baktériumok bontják le őket, emésztőrendszeri panaszokat (bélgázosságot, felfúvódást, hasi görcsöket) okozó gázképződés kíséretében. Amint arra Pászthory doktornő is felhívja a figyelmet, ebbe a diétába is szakember irányításával szabad csak belekezdeni, aki meghatározza, hogy melyek azok a magas FODMAP tartalmú ételek (gabonafélék, édesítőszerek, tejtermékek, zöldségek és gyümölcsök, valamint hüvelyesek), amelyeket mellőznünk kell az étrendünkből. Ezt követően fokozatosan, egyesével kell visszailleszteni a panaszokat okozó ételeket, így fény derülhet arra, hogy mely szénhidrát váltotta ki a tüneteket. A táplálkozási hiányállapotok megelőzése miatt a diéta nyolc hétnél hosszabb ideig nem folytatható.
Bármely ételintolerancia lehet átmeneti
Az ételintolerancia azt jelenti, hogy emésztőrendszer bizonyos anyagokat vagy ételkombinációkat „nem kedvel”. Egy nehezen megfogható, a közérzetet mégis jelentősen rontó állapotról van szó, amely sokféle emésztőrendszeri betegség tünetével mutat átfedést (puffadás, bizonytalan hasi fájdalmak, székrekedés vagy hasmenés), ráadásul a panaszok nem mindig köthetők konkrét ételekhez. Az allergiával ellentétben azonban a tünetek súlyossága az elfogyasztott étel mennyiségétől is függ. Sokan megijednek, amikor megkapják ezt a diagnózist, pedig a panaszok hátterében nem igazolható szervi eltérés, és a tünetek sokszor csak átmenetinek bizonyulnak. Gyakori például, hogy átmeneti laktózérzékenység jön létre bélfertőzés, vírusos hasmenés, gyulladásos bélbetegség esetén vagy antibiotikumos kezelés miatt. Ilyen esetekben a laktózmentes étrendre csak az alapbetegség gyógyulásáig lesz szükség.
Az intolerancia nem jelent drasztikus diétát
Mivel az ételintolerancia csak az emésztőrendszert érintő, szervi eltérés nélkül kialakuló állapot, nem indokolt a szigorú diéta, vagyis hogy bizonyos ételeket teljesen száműznünk kell az étrendünkből. Pászthory doktornő példaként említi a laktózmentes diétát, ami az egyéni érzékenységtől függően lehet egy alacsony laktóztartalmú vagy teljesen laktózmentes diéta is. Ez utóbbi annyit jelent, hogy továbbra is fogyaszthatunk tejtermékeket, de csak laktózmenteseket. A hisztaminintoleranciával diagnosztizált pácienseknek is csak azokat az élelmiszereket kell mellőzniük vagy mérsékelniük a fogyasztását, amelyek tüneteket okoznak. A diéta szabályainak betartásával a későbbiekben akár újból visszavezethetők a korábban panaszt okozó élelmiszerek az étrendjükbe. Intolerancia esetén érdemes részletes ételnaplót vezetni, amelyben feljegyezhetjük, hogy mi az, amit még jól tolerálunk, és mi az, amit feltétlenül el kell hagynunk, mert tüneteket okoz.
Összefoglalva tehát:
- Ha valamilyen étel vagy nyersanyag fogyasztása után panaszt észlelünk, érdemes utánajárni, hogy mi okozhatja panaszainkat.
- Pontos diagnózis nélkül ne kezdjünk bele mentes étrendbe, mert hiányállapothoz vezethet, és megnehezítheti a diagnózis felállítását.
- Emésztőrendszeri betegségek és panaszok esetén először keressünk fel gasztroenterológust.
- Az ételintolerancia sokszor csak átmeneti állapot, ami nem igényel drasztikus, megszorító diétát.
Zeller tabletta - a vitalitás forrása
A zeller tabletta egy remek módja a vitalitás növelésének, mivel tápanyagokban gazdag és energikus életmódot támogató kiegészítő. Segíthet a fáradtság leküzdésében is.
A zeller gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, mint például a C-vitamin, K-vitamin és ásványi anyagok, amelyek hozzájárulnak az immunrendszer erősítéséhez és a fáradtság csökkentéséhez. A zeller tabletta rendszeres fogyasztása javíthatja az energiaszintet, így segíthet a mindennapi teendők elvégzésében. Továbbá, a zeller vízhajtó hatása segít a méregtelenítésben, ezáltal hozzájárul a vitalitás növeléséhez.
A zeller tabletta praktikus megoldás lehet a rohanó életvitel mellett is, mivel könnyen beilleszthető a napi étrendbe. Legyen szó sportolásról vagy csak a mindennapi teendőkről, a zeller tabletta segíthet abban, hogy energikusabbnak érezzük magunkat. Az egészséges életmód támogatójaként érdemes kipróbálni.
