A napallergia olyan, mint egy leégés

Van, akin már a gyenge tavaszi napra is jelentkeznek a tünetek, más csak nyáron szenved tőle.

A napallergiáról akkor beszélünk, ha a jellegzetesen kiütéses tünetek a naptól védett, például ruhával takart bőrön is jelentkeznek. Kiváltó oka ma még nem ismert teljes mértékben, de az UV-B mellett az UV-A sugaraknak is komoly szerepe lehet benne. Tünetei nagyon változatosak lehetnek (http://www.webbeteg.hu/cikkek/allergia/1939/meg-a-napra-is-lehetunk-allergiasak), csalánkiütésektől a piros foltokon keresztül pattanásokig. 

Már kevés fényhatás után órákkal, de egy-két napon belül apró, tűszúrásnyi kiütések jelennek meg az egész testen. A bőr gyakran felhólyagosodik, viszket, égető érzéssel, fájdalommal járhat - könnyen összetéveszthető a leégéssel, ám a napallergiás tüneteket hámlás nem követi. A bőr megnyugvásával a tünetek is megszűnnek, de bizonyos fokú foltos bőrelváltozás visszamaradhat. 

A napsugárzás hatása mellett egyes tényezők fokozhatják a bőr fényérzékenységét. Ilyenek:

• örökletes tényezők, mint a bőr pigmentációja, szeplők, anyajegyek;
• sok dezodorban, parfümben, kozmetikumban megtalálható fényérzékenyítő anyag;
• egyes gyógyszerek, mint fogamzásgátlók, hormonok, antibiotikumok. 

Mivel a kiváltó okok nem ismertek, a megelőzés is nehéz, ökölszabályként annyit mondhatunk: minél kevesebbet és minél kisebb bőrfelületet érjen a nap. MIelőbb érdemes tisztázni, mely anyagok okoznak adott személynél napfény hatására bőrkiütést, és ezeket kerülni a fényvédő krémekben is. 

A komolyabb következmények elkerülése érdekében érdemes orvoshoz fordulni, ha a tünetek hűsítő, gyulladáscsökkentő készítmények hatására sem csökkennek.