A Negro titka

A fekete az "eredeti", Karády Katalin és Jávor Pál nem lépett fel Negro nélkül - a gyógycukorkát mégis a véletlennek köszönhetjük.

Nemzedékek nőttek fel úgy Magyarországon, hogy egy kis fekete cukorkáról kívülről fújták: a torok kéményseprője. Története Trianon után kezdődött, amikor az édességipar túlnyomó része a határokon kívül maradt. A Dreher 1922-ban csokoládé- és cukorkagyártó üzemet alapított, ahová egész Európából érkeztek a munkások, szakemberek. 

Egyikük, az Olasz P. Negro feladata az volt, hogy a savanyú cukorkák gyártása közben keletkező hulladékot összegyűjtse, és visszaolvassza abba a termékbe, amiből "kiesett". Csakhogy ez rontotta a végtermék minőségét, az így készült cukorkák ragadósak voltak. Negro ezért önállóan használta fel a "hulladékot", ánizzsal és mentollal ízesítette, így született meg a Negro cukorka. 

Pontos összetétele ma is szigorú titok, az ánizson és a mentolon kívül ízén az édesgyökér ismerhető fel. "Gyógycukorkánk" tehát a véletlennek köszönhetően született és vált legendává, emellett tényleg hasznos felsőlégúti megbetegedések esetén. Jávor Pál és Karády Katalin például minden fellépés előtt elszopogatott egy-egy cukorkát. Induljunk ki fenti három összetevőből: 

  • A menta kiváló gyógynövény köhögésre, torokfájásra, hörghurutra, emellett frissít, élénkít, segíti az emésztést. Fertőtlenít és nyugtatja az idegeket.
  • Az ánizs csillapítja a köhögést, oldja a hurutot, segíti az emésztést, megszünteti a felfúvódást, hasznos epe- és gyomorbántalmak esetén.
  • Az édesgyökér köhögéscsillapító és görcsoldó, kezeli a gyulladásokat, gyomorbántalmakat, a keleti gyógyászatban például influenza gyógyítására is használják. 

A Negro pedig ma már nem csak fekete változatban létezik: mézes-mentolos, meggyes mentolos, extra erős, eukaliptuszos sárga, piros, fehér és zöld...