Epekő: nem feltétlenül okoz görcsöt

Az esetek nagy részében az epekő egyáltalán nem okoz panaszt, sokszor csak véletlenül fedezik fel egy hasi ultrahang vizsgálaton. Elfordul azonban, hogy puffadás, emésztési panasz miatt fordul orvoshoz a páciens, valamint ritkábban erős epegörcs is felhívhatja a figyelmet a problémára.

Az epekő, epekövek kialakulása sok családban „örökségnek” tekinthető, hiszen a genetikai hajlam fontos szerepet játszik a manifesztálódásban. Ugyanakkor vannak olyan tényezők, amelyek jelentősen növelik a kockázatot – és ezek közül számos befolyásolható az életmódunkkal – mondja dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. Érdemes tehát tisztában lenni ezekkel a tényezőkkel:

  • Túl zsíros, nehéz ételek rendszeres fogyasztása, nagyobb mennyiségben.
  • Ezzel és a mozgásszegény életmóddal összefüggésben kialakuló túlsúly és elhízás, valamint a magas koleszterinszint.
  • Alacsony rostbevitel.
  • Drasztikusan és/vagy nem szakszerűen felépített diéták. (Kevésbé közismert, ha az súlyosan lecsökkentett zsiradéktartalmú étrend esetén az epesavak nem tudnak optimálisan ürülni, és úgynevezett epepangás alakulhat ki, ami szintén növelheti az epekövek kialakulásának veszélyét.)
  • Inzulinrezisztencia és cukorbetegség.
  • Többszöri epehólyag-gyulladás.
  • Májzsugorodás.
  • Krónikus májgyulladás.

Általános tünetek

Bár az epekő vagy epekövek nem minden esetben okoznak panaszt, előfordulnak enyhébb tünetek, amelyek erre utalhatnak. Ezek azonban meglehetősen általánosak, és akár más betegségeket is jelezhetnek, sokan fordulnak orvoshoz puffadással, hasfájással, emésztési panaszokkal. Ritkábban, de az is megesik, hogy az epekő epegörcsöt okoz, amit már nehéz félreérteni. Ez ugyanis erős, jobb oldali hasi fájdalommal jár, ami a lapocka felé sugározhat, és amelyet kísérhet hányinger, hányás, bélgázosság. Ha sárgaság és láz is mutatkozik, az már szövődményekre utalhat.

Az epegörcs leggyakrabban zsíros, kalóriadús, nagyobb volumenű étkezés után alakul ki, egészen konkrétan azért, mert az ilyen élelmiszerek lebontásához az epehólyagnak nagyobb mennyiségű epeváladékot kell termelnie. Ha pedig már vannak a szervezetben korábban panaszt nem okozó epekövek, akkor azok a fokozott epetermelődés miatt könnyebben elmozdulhatnak az addigi helyükről és elzárhatják az epehólyag kivezető csövét. A görcsöt pedig az okozza, hogy a „dugulást” okozó kő ingerli az epevezeték izomzatát, ami görcsös összehúzódással reagál. Mindeközben pedig a vékonybélbe szánt epeváladék felgyülemlik az epehólyagban és gyulladást okozhat.

Vizsgálat és kezelés

Az epekő és más epebetegségek vizsgálatház alapvetően két vizsgálatra van minden esetben szükség: laborvizsgálatra és hasi ultrahangra. Ezek a diagnosztikai módszerek az esetek nagy részében már elégségesek, de ritka esetekben szóba jöhet a hasi röntgenvizsgálat, az MRI, a CT, és esetleg egy speciális, ERCP nevű gyomortükrözéssel járó vizsgálat.

Ha fény derül a korábban tünetet nem okozó epekőre, az alapszabály szerint a megelőzésre kell hangsúlyt fektetni, ami napi maximum 40-60 g zsír fogyasztását jelenti, emellett a rostfogyasztással, és a csípős, erős ételekkel is óvatosan kell bánni. A napi négy-ötszöri kisebb étkezések a megfelelőek. Amennyiben már jelentkezett epegörcs, és az esetleg hányással is járt, mindenképpen törekedni kell a fokozott vízfogyasztásra. Ha elmúlt a görcs, csak kis adagokat szabad enni, lehetőleg rágást kevésbé igénylő, pépesebb ételt, például főtt krumplit. Ugyancsak speciális diétát igényelnek mindazoknak, akiknek el kellett távolítani az epehólyagját. Mindezek tükrében az epebetegeknek nagyon fontos lehet a dietetikus által összeállított étrend.

Ha az életmód nem elég és az epekő, epekövek eltávolítása válik szükségessé, elsődlegesen a laparoszkópos vagy ellenjavallat (pl. jelentős túlsúly) esetén a műtéti epehólyag-eltávolítás a megoldás. A gyógyszeres epekőoldás csak bizonyos ritkább fajtájú kövek esetében jöhet szóba.

Kapcsolodó termékek