Így élje túl a kánikulát

Nyár van, meleg, kánikula. Szenvedni viszont annak sem kell, akinek nincs légkondija - túlélési tanácsok hőségriadó idejére. Minden ember hőérzete más, ezért a "meleg" igencsak szubjektív fogalom. Mégis szükség van definíciókra, amelyek mentén a hatóságok figyelmeztethetnek a káros hatásokra.

Egy bizonyos hőmérséklet fölött az országos tisztifőorvos három fokozatban ad ki riasztást. Az első lépés még "csak" figyelmeztetés, ha a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25 Celsius fokot. Ez a gyakorlatban nagyjából 30-32 fokos maximális és 20-21 fok körüli minimális hőmérsékletet jelent.

A redőny tízszer jobb a függönynél

A II. fokozat a hőhullám, amikor a napi átlaghőmérséklet legalább 72 órán keresztül eléri vagy meghaladja a 25 fokot. Ekkor másodfokú riasztást adnak ki, készenlétbe helyezik az egészségügyi ellátórendszert, és figyelmeztetik a lakosságot és az önkormányzatokat. A III. fokozatot akkor hirdetik ki, ha a napi átlaghőmérséklet várhatóan három egymást követő napon eléri a 27 Celsius-fokot. Ez utóbbi a kánikula, ami már rendkívüli időjárási helyzetnek minősül és rendjívüli intézkedéseket kíván a hatóságoktól. már a kánikula, amely „rendkívüli időjárási helyzet”, a hatóságok részéről rendkívüli intézkedéseket követel. És minden egyes embertől. Meg kell kezdeni a lakások hűtését: nappal szigorúan csukva kell tartani az ablakokat és el kell sötétíteni a lakást. Az árnyékolás akkor a leghatékonyabb, ha kívülről használjuk, ezzel a napenergia jó részét ki tudjuk zárni, és körülbelül tízszer jobb hatást érhetünk el, mint belső sötétítéssel. A legkényelmesebb megoldás persze a légkondi, ám nagyon fontos, hogy megfelelően karban legyen tartva és ki legyen tisztítva. A pangó vízben ugyanis baktériumok tanyázhatnak. A hőmérséklet beállításánál érdemes megfontolni, hogy a gyors lehűlésért cserébe ízületi fájdalmakat, náthát szerezhetünk. Az ideális hőmérséklet 5-6 fokkal alacsonyabb a kintinél.

Ne várjuk meg, míg megszomjazunk

A ventillátor használata addig éri meg, amíg a belső levegő 35 foknál hidegebb. Hatása ugyanis abban rejlik, hogy légmozgással vonja el a hőt testünktől. Ha viszont nagyon meleg és száraz a lapárok által kevert légtömeg, akkor még jobban kiszárítjuk saját magunkat. Este, amikor már kinyitjuk az ablakot, vizes lepedőket akasztatunk a nyílásba, a párolgás hőt von el a környezettől. Nagyon fontos a folyadék pótlása. Egy átlagos testsúlyú embernek naponta 2,5-5 liter folyadékra van szüksége, ami hőségben a duplájára, vagy még nagyobb mennyiségre kell növelni attól függően, milyen tevékenységet végzünk. Gondoljunk csak bele, ha igazán nekiállunk izzadni, óránként akár több mint 1,5 liter vizet is veszíthetünk. Lehetőleg ne csak csapvizet igyunk, hanem gyümölcslét, ásványvizet, teát, zöldségleveket is, a folyadék mellett ugyanis nagyon fontos az elveszített ásványi anyagok pótlása is. Rendszeresen igyunk, ne várjuk meg vele, amíg szomjasak leszünk. Kerüljük a koffeint, a magas cukortartalmú italokat és az alkoholt: előbbi vízhajtó hatású, utóbbiak pedig vizet vonnak el a szervezetből és fokozzák a szomjúság érzését.

Lényeg a test hűtése

A tartós meleg kedvezőtlenül hat mindenkire, de elsősorban az idősekre, a gyermekekre és a fizikai munkát végzők szervezetére akár a szabadban, akár zárt térben dolgoznak. Az idősek körében a tartósan magas hőmérséklet szív-, érrendszeri panaszokat okozhat, de javasolt minden gyógyszert szedő embernek tanácsot kérnie a kezelőorvosától. Aki nem maradhat a viszonylag hűvös lakásban, törekedjen kis időt légkondicionált helyen tölteni. Hőségriadó esetén az önkormányzatok kötelesek megnyitni a kezelésükben lévő, légkondicionált közintézményeket a lakosság előtt. Ezek listája a fővárosban az önkormányzat honlapján tekinthető meg. A lehetőségekhez képest gyakran zuhanyozzunk, fürödjünk langyos vízben, használjunk vizes borogatást – a lényeg a test hűtése. Világos, természetes alapanyagú, bő ruha viselése a legideálisabb, és alapvető kellék a kalap és a napszemüveg is.