Jó stressz, vagy rossz stressz - mindegy is...

Tényleg mindegy, mert a szervezetünk egy teljesen természetes reakciójáról van szó. Tudatosan élve sokat segíthetünk magunkon, de fordított esetben akár életveszélyes helyzetet is előidézhetünk.

Ha az ember stressznek van kitéve, az adrenalin mellett a kortizol hormon szintje is megnő: a szervezet a jól ismert "küzdj vagy menekülj" állásba rántja önmagát. Teljesen természetes, mi több, az életben maradáshoz elengedhetetlen folyamat - érzésre: dobog a szív, összeszorul a gyomor.

De ha tartóssá válik, egy idő után a mellékvese már nem képes több kortizolt termelni, aminek súlyos egészségügyi következményei lehetnek - figyelmeztet Dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára.

Stressz hatására az immunrendszer gyengülni kezd, hiszen sem a menekülésre, sem a harcra nincs hatással. A tartós stressz következményei igencsak ijesztőek:

• szívbetegség
• reflux
• fekély
• szorongás
• cukorbetegség
• tenziós fejfájás
• alvászavar
• depresszió

A kortizolhiány önmagában hatással lehet az egész hormonrendszerre, progeszteronhiányhoz, pajzsmirigy alul működéshez is vezethet, és előfordulhat, hogy a teherbe esés is nehezebben megy miatta. Sőt, az eustressz, az úgynevezett "jó stressz", amit örömteli helyzetekben élünk át, hasonló élettani hatást vált ki, mint a "rossz stressz".

Mi a teendő? Egyedül üdvözítő megoldás nyilván nincs. A stresszt kell csökkenteni, ami nyilvánvalóan nem egyszerű, hiszen senki nem saját jókedvéből van ilyen helyzetben. De attól még tény: ilyenkor több mozgásra, relaxációra, pihenésre, egészséges étkezésre van szükség.

Akinek inge, csak az vegye magára, de a stressz élettani hatásait súlyosbítja a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a túlsúly is.