Lehet egészséges a kávé?

A kávé az egyik legnépszerűbb italféleség a világon, ezért is fontos kérdés, milyen hatással bír a fekete ital az egészségünkre.

A kávé legfontosabb hatóanyaga a koffein, egy stimuláns, amely serkenti a központi idegrendszert, növeli az éberséget és javíthatja a koncentrációt. Ezen túl gazdag antioxidánsokban — például klorogénsavakban — és más biológiailag aktív vegyületekben, amelyek gyulladáscsökkentő és sejtvédő hatásokkal bírhatnak. A különböző pörkölési fokozatok, őrlési módszerek és elkészítési formák befolyásolják az ital végső tartalmát.

Számos epidemiológiai és klinikai vizsgálat azt sugallja, hogy mérsékelt kávéfogyasztás többféle pozitív hatással járhat:

• Csökkent kockázatú neurodegeneratív betegségek: több tanulmány összefüggést talált a mérsékelt koffeinfogyasztás és az Alzheimer- illetve Parkinson-kór kisebb kialakulási kockázata között.
• Alacsonyabb 2-es típusú cukorbetegség-kockázat: az epidemiológiai adatok szerint a kávéfogyasztók körében kisebb gyakorisággal fordul elő 2-es típusú cukorbetegség; ez részben a koffein, részben a kávé antioxidáns komponenseinek hatásával magyarázható.
• Májvédelem: bizonyos vizsgálatok szerint a kávé fogyasztása kapcsolatban állhat a májbetegségek (például májcirrózis, májrák) kockázatának csökkenésével.
• Szív- és érrendszeri hatások: mérsékelt mennyiségben (általában napi 3–4 csésze körül) a kávéfogyasztás sokszor semleges vagy enyhén védő hatásúnak bizonyult a szívbetegségek tekintetében; azonban az eredmények néha eltérnek a vizsgálati csoportoktól és a fogyasztási mintáktól függően.
• Mentális teljesítmény: a koffein rövid távon javíthatja az éberséget, reakcióidőt és bizonyos kognitív funkciókat.

A kávé azonban nem mindenki számára egyformán előnyös, és túlzott fogyasztása mellett több negatív hatás is jelentkezhet:

• Alvászavarok és szorongás: a koffein csökkentheti az alvás minőségét és nehezítheti az elalvást; érzékeny egyéneknél fokozhatja a szorongást vagy remegést okozhat.
• Szív- és vérnyomás-reakciók: rövid távon a koffein enyhén emelheti a vérnyomást; magas kockázatú betegeknél vagy nagy mennyiségű fogyasztásnál ez problémát jelenthet.
• Gyomor-bélrendszeri panaszok: egyeseknél a kávé gyomorsav-termelést fokozhatja, refluxra vagy gyomorirritációra hajlamosíthat.
• Függőséghez hasonló tünetek: rendszeres, nagy mennyiségű koffeinfogyasztás kellemetlen elvonási tüneteket okozhat (fejfájás, fáradékonyság, ingerlékenység) a csökkentéskor.
• Terhesség és szoptatás: a magzatra gyakorolt hatások miatt a várandósoknak általában javasolják a koffeinbevitel korlátozását (például napi 200–300 mg alatt).

Óvatosság szükséges: magas vérnyomással, aritmiával, súlyos szorongással küzdők, terhes nők, kávéra különösen érzékenyek és bizonyos gyógyszereket szedők (például egyes gyomorsav-gyógyszerek, szorongáscsökkentők) kerüljék a túlzott koffeinfogyasztást, vagy konzultáljanak orvosukkal.