Megöl a Nap

A napkrém, a kalap, a napszemüveg nem úri divat: láthatatlan sugarak vakságot és halált is okozhatnak. A Napból érkező láthatatlan "ellenség" az ultraviola (UV) sugárzás, amit hullámhossz alapján három különböző módon jelölnek – A, B és C. Valójában nem ördögtől való egyik sem, az evolúció során pedig alkalmazkodtunk is hozzájuk annyira, amennyire kellett.

Az UV-A csontképzést segítő jótékony hatása mellett hozzájárul a bőr öregedéséhez, és bőrrákot okozhat. Az UV-B sugaraknak köszönhető a bőr „barnulása”, és segíti a szervezetet a D-vitaminképzésben, ellenben ez felelős a leégésért és bőrrákot is okozhat. A legveszélyesebb az UV-C sugárzás lenne, ezzel viszont szerencsére nem találkozunk: a légköri ózon visszaveri az űrbe.

A bőr nem felejt

A Föld légköre jelentősen tompítja a felszínre érkező sugárzás erejét, de befolyásolja azt a napsugarak beesési szöge és a felhőzet vastagsága is. Magyarországon 10 fokos skálát alkalmaznak az UV-sugárzás mérésére, a veszélyjelzés pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat feladata. A figyelmeztetést egy nappal korábban adják ki és mindig visszavonásig érvényes. Érdemes ellátogatni a honlapjukra, mert az emberi bőr színe genetikailag kódolt, a „barnulás”, azaz a fokozott pigmenttermelés már a szervezet önvédelmi reakciójának a jele.

Ha pedig védekezésre kényszerülünk, az csak rosszat jelenthet. A sötétebb bőr fokozottabb védelmet nyújt ugyan az UV sugárzás ellen, de a lebarnult embereket előzőleg nyilván már sok károsodás érte. A bőr pedig nem felejt, az életünk során begyűjtött UV-sugarak hatása összegződik. Főleg a gyermekkorban elszenvedett napégések jelentenek veszélyt a késői daganatos megbetegedések szempontjából.

Felezi a rizikófaktort

Oda kell figyelni, nem vitás. Elsősorban azon kell elgondolkozni, hogy a napozásnak nevezett tevékenységgel érdemes-e pusztán esztétikai okból kitenni magunkat a világűrből érkező káros sugaraknak. Nem feltétlenül. Viszont teljes védelem sincs, jobban mondva kevesen tehetik meg, hogy az egész napot zárt helyen töltsék. Marad tehát néhány aranyszabály.

A legkézenfekvőbb megoldás a napvédő készítmények használata. Ezek faktorszáma az UV- B és -A sugárzás elleni védelem fokát jelenti, de egyetlen fényvédő krém sem nyújthat 100 százalékos védelmet. A kettes faktorszám az UV sugárzás 50 százalékát szűri ki, a hármas már 75-öt, majd ahogy emelkedik a faktorszám, úgy feleződik a bőrbe jutó káros sugarak aránya. Nem csak nyaralás során kellene használnunk, akár munkába menet, a buszmegállóban sem jön rosszul, ha be vagyunk kenve.

Kényelmetlen, de hasznos

A napsugarak beesési szöge 11 és 16 óra között a legnagyobb, ilyenkor védelem nélkül mindenképp kerüljük a közvetlen napfényt. Ha ez elkerülhetetlen, elsősorban a ruha megfelelő kiválasztásával védhetjük magunkat. A rossz hír az, hogy a nyáridőn kényelmes és divatos lenge, világos öltözet kevés. Minél sötétebb és sűrűbb szövésű a textil, annál jobban szűri meg a káros sugarakat. Érdemes kalapot is a fejünkbe nyomni, mert megóvja a fejet, némileg az arcot és a szemet is.

A szem védelme külön is fontos, tartósan erős UV-sugárzás következtében rosszindulatú rákos daganat, például az úgynevezett malignus melanóma alakulhat ki, de szürkehályogot, illetve makula degenerációt – a szemfenék meszesedése – is okozhat. Napszemüveg viselése tehát erősen ajánlott, de csak ha UV-szűrővel van ellátva. Ellenkező esetben több kárt okozunk, mintha nem is lenne. A pupilla fény hatására ugyanis normál esetben összeszűkül, így védekezik a káros sugarak ellen. A sötétített lencse védelmében azonban kitágul, a sugarak akadálytalanul jutnak el a szemfenékig.