Miért fontos szervezetünknek a magnézium?

A magnézium alapvető makroelem, nélkülözhetetlen az emberi élethez, és bár nem annyira közismert, mint a kalcium vagy a vas, a magnézium számos biokémiai folyamatban játszik kulcsszerepet. Bemutatjuk a magnézium élettani szerepét, és hiányának következményeit.

A magnézium szervezetünkben különféle formában fordul elő: ionizált (szabad) formában, fehérjékhez kötve (főként albuminhoz), illetve komplex formában (pl. citrátok, foszfátok). A test összmagnéziumának körülbelül 60–65%-a a csontokban található, 20–30% izomban és körülbelül 1% a vérplazmában. Bár a vérben mért magnéziumszint fontos, önmagában nem mindig tükrözi teljes mértékben a szervezet magnéziumellátottságát. A magnézium számos létfontosságú funkcióért felelős:

• Enzimaktivitás: A magnézium több mint 300 enzim reakciójához szükséges ko-faktor. Ezek az enzimek részt vesznek az anyagcsere alapfolyamataiban, például a glükóz metabolizmusában, zsírsav-szintézisben és a fehérjeszintézisben.
• Adenozin-trifoszfát (ATP) stabilizálása: Az ATP, a sejtek energiatranszportjának alapmolekulája, magnézium-kötött formában (Mg-ATP) a működőképes. A magnézium nélküli ATP nem képes ellátni energiaszolgáltató szerepét hatékonyan.
• Izomműködés és idegi ingerületátvitel: A magnézium kulcsfontosságú az izmok, beleértve a szívizmot is, normális működéséhez; szerepe van az izomösszehúzódás és -ellazulás kiegyensúlyozásában. Idegrostokban befolyásolja a neurotranszmitterek felszabadulását és a receptorok működését.
• Csontanyagcsere: Bár a kalcium és a D-vitamin a legismertebbek a csontok egészségével kapcsolatban, a magnézium segíti a csontképződést és a csontok szerkezetének fenntartását, valamint befolyásolja a parathormon (PTH) és a D-vitamin anyagcseréjét.
• Szívműködés és kardiovaszkuláris egészség: A magnézium fontos a szívritmus szabályozásában; hiánya ritmuszavarokhoz vezethet. Emellett hozzájárulhat a vérnyomás szabályozásához és az érfunkciók fenntartásához.
• Elektrolit-egyensúly és pH-szabályozás: A magnézium kölcsönhatásba lép más elektrolitokkal (pl. kálium, nátrium, kalcium), és hozzájárul a sejten belüli és sejten kívüli ionok egyensúlyához.
• DNS-szintézis és sejtosztódás: A magnézium szerepet játszik a DNS és RNS szintézisében, valamint a sejtciklus szabályozásában.

A magnéziumhiány lehet enyhe vagy súlyos, akut vagy krónikus. Tünetei és következményei széles skálán mozognak, mivel ez az ion sokféle élettani rendszerben részt vesz, a figyelmeztető jelek:

• Korai, enyhébb tünetek: fáradékonyság, gyengeség, étvágytalanság, émelygés, hányás.
• Neuromuszkuláris: izomgörcsök, izomrángások (fasciculatio), reflexcsökkenés vagy -növekedés, paresztéziák.
• Kardiovaszkuláris: pitvarfibrilláció, kamrai ritmuszavarok, magas vérnyomás, angina-szerű tünetek.
• Neurológiai és pszichés: zavartság, ingerlékenység, depresszió, koncentrációs nehézségek, súlyos esetben görcsök vagy akár kóma.
• Anyagcsere- és egyéb hatások: csökkenő PTH-szint vagy PTH-érzékenység, ami hipokalcémiához járulhat hozzá; a kálium- és kalciumegyensúlyra gyakorolt hatások szintén súlyosbíthatják az állapotot.

A krónikus magnéziumhiány hosszú távon hozzájárulhat csontvesztéshez, metabolikus szindrómához, 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vagy súlyosbíthatja azt, valamint fokozhatja a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát.

A magnézium természetes forrásai közé tartoznak zöld leveles zöldségek, magvak, diófélék, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és bizonyos halak. Az ajánlott napi bevitel felnőtteknek általában 300–420 mg/nap között van (nők: kb. 310–320 mg, férfiak: 400–420 mg; terhesség, szoptatás esetén emelkedhet). Fontos megjegyezni, hogy az egyéni szükséglet függ életkortól, nemtől, egészségi állapottól és fizikai aktivitástól.