Rovarcsípés: mikor van baj?

Baj akkor van, ha valaki allergiás a méh vagy darázs csípésére - mutatjuk, mely jelek esetén kell orvoshoz fordulni. Egyébként a helyi, tüneti kezelés bőven elég.

Komoly allergiát, magyarul veszélyt hazánkban a családban élő méhek és darazsak csípése jelenti, meglepően kevés fajról van szó. A "baj" az, hogy pont ezekkel találkozunk a legtöbbször. Magyarországon nagyjából 10 ezer darázsfaj él, közülük 20 él társas életmódot, és mi ebből is általában mindössze öttel futunk össze. A méhek 700 fajjal képviseltetik magukat, potenciális veszélyt a poszméhek és a háziméh jelent. 

Ez persze nem vigasztalja azt, akit megcsíp egy is közülük. Normális esetben a bőrön fájdalom, viszketés és körülbelül két centiméter átmérőjű gyulladás alakul ki. Ez még nem allergia, hanem "normális" reakció, és 1-két napnál nem tart tovább. 

Allergiáról akkor beszélünk, ha a csípés helyén 10 centinél nagyobb, vörös és fájdalmas duzzanat jelentkezik, ami lassan múlik. Az úgynevezett szisztémás reakció esetén viszont orvoshoz kell fordulni:

• általános bőrkiütés,
• sípoló légzés,
• nehézlégzés,
• nyelv- ajak és légúti duzzanat,
• eszméletvesztés,
• gégeödéma,
• szaporalégzés,
• akár sokk, ájulás. 

A tünetek gyorsan, akár 5-10 percen belül jelentkeznek. A legtöbb esetben viszont nincs szükség orvosi beavatkozásra, pusztán tüneti kezelésre a fájdalom és a viszketés ellen. Erre megvannak a hatékony készítmények,és jól jön a helyi borogatás is. 

Fontos tudni, hogy a méh fullánkja "horgas", csípés után beszakad a bőrbe a rovar méregzsákjával együtt. A fullánkot minél hamarabb el kell távolítani a bőrtől kifelé húzva méghozzá egy keskeny tárggyal, mint a kés pengéje, bankkártya, akármi. Ugyanis ha két ujjunk közé szorítjuk, magunkba fecskendezzük a méregzsák még ki nem adott tartalmát is.