Hibiszkusz (Hibiscus, mályvacserje)

A fajok többsége a trópusokon, szubtrópusokon és a meleg mérsékelt éghajlatú területeken él, közöttük akadnak egyévesek és évelők, fás- és lágyszárúak, lombhullatók és örökzöldek is. A fajok többsége fényigényes. A legtöbb dísznövénynek termesztett faj nem viseli el a fagyokat, ezért Magyarországon csak dézsában tartható - a legismertebb kivétel a törökrózsa (kerti mályvacserje).

Kapcsolódó termékek

Naturland csipke-hibiszkusz teakeverék 20db

1172 Ft/db

A Kárpát-medencében csak kevés honos, de ezek közül a varjúmák (dinnyefű) a vetések és a kapás kultúrák egyik legveszélyesebb és legelterjedtebb gyomnövénye. A kerti fajokat könnyen szaporíthatjuk magról, mivel a szabadban a rovarok könnyen beporozzák. Ha a magokat begyűjtöttük, száraz helyen pihentessük, majd tavasszal, március elején lehet elvetni. A magoncok nevelése nem nehéz feladat, de odafigyelést igényel.

Célszerű a vetést már úgy végezni, hogy kis cserepekbe vetünk 2-4 szem magot majd miután kikeltek, a gyengébb magoncot eltávolítani. A második évben már ki lehet ültetni a szabadba. A szobai fajták sokkal igényesebbek. Ezeknél nem olyan egyszerű a szaporítás, mivel ezek nemesítési folyamatokkal jöttek létre, a szaporodási képességük jelentősen csökkent. Nehezen porozódnak be és a magok is nehezen érnek be.

Ha mégis sikerül magot szerezni, akkor az eljárás ugyanaz, mint a kerti fajtánál, annyi különbséggel, hogy ezek a magoncok érzékenyek a hidegre és a huzatra. Napjainkban már több mint 300 faja ismert ennek a gyönyörűszép virágnak, amely a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozik. A legtöbb hibiszkuszfajt elsősorban annak szépségéért termesztik, de vannak olyan fajok is, amelyeket a textil-, sőt a faiparban hasznosítanak.

Az utóbbi időben pedig egyre inkább bebizonyosodik, hogy egy sor hibiszkuszfaj kiváló szolgálatot tehet az orvostudományban is. Ebből a szempontból a Hibiscus sabdariffa L., azaz a szudáni hibiszkusz (amelyet véres, olykor rózsa hibiszkusznak is neveznek), vagyis a “red sorel”, azaz a vörös sóska vagy egyszerűen csak rosella érdemli a legnagyobb figyelmet. Ez a faj eredetileg Közép-Amerikából származik.

Innen terjedt el később a világ tropikus és szubtropikus területeire Afrikától kezdve Indián keresztül, egészen Indonéziáig. A rosellából készített, karkadénak nevezett savanyú, alkoholmentes ital az egyik legkedveltebb szomjoltó ezeken a területeken. Enyhülést hoz a forróság idején, mivel serkenti a bőr vérellátását, kitágítja a pórusokat, és ezzel hozzájárul a bőr lehűléséhez.

A hibiszkusz “termése”, illetve a magokat védő sötétvörös húsos virágkelyhek hagyományos, nemzeti ételek összetevői. Szirupok, dzsúszok, lekvárok készülnek belőlük, és természetes színezőanyagként egy sor más étekbe is belekerülnek. Ezen hibiszkuszfaj fiatal leveleit ugyanolyan módon hasznosítják, mint mi a levélzöldségeket.

Élőhelyein már régóta használatos a természetgyógyászatban. Kiválóan alkalmazható ugyanis a magas vérnyomás ellen, és máj-, valamint epeproblémák kezelésére. A hibiszkusz pozitív hatásai azonban távolról sem csak a szív és az erek területén kamatoztathatók. A flavonoidok, antioxidáns tulajdonságainak köszönhetően részt vesznek a szabad oxigéngyökök kiirtásában, valamint a vas és a réz prooxidációs fémionjainak inaktiválásában (ezek a fémek képesek katalizálni a szabad gyökök képződését), és ezzel nagymértékben kiveszik részüket a szervezet méregtelenítésének folyamatából.

A nehézfémek (kelát kötés) befogásában részt vesznek az organikus citrom- és almasavak is, amelyek ráadásul segítik az emésztést, és mindemellett antiszeptikus, valamint gombaellenes hatásúak. Sőt a flavonoidok képesek csökkenteni a legkülönbözőbb idegen anyagok mutagen és carcinogen tulajdonságainak hatásait, egyedül meg tudják állítani a rákos sejtek növekedését, sőt hatásosan el is pusztítják őket. A flavonoidok közül a hibiszkuszban elsősorban a flavonoid quercitin található meg, amely szakemberek szerint a legaktívabb flavonoid.

A quercitinnek erős allergiaellenes hatása van, mivel a sejtmembránok stabilitására hat, és megakadályozza a hisztamin, valamint más allergiás reakciókban részt vevő anyag felszabadulását. Rákellenes hatása bizonyított a prosztata-, valamint a tüdőrák esetében is. A quercetin pozitívan hat továbbá a prosztata, illetőleg az egész kiválasztó rendszer működésére. A quercitin rákellenes hatása több rákfajta esetében is bizonyítást nyert (in vitro) - nyelőcső, mell és petefészek, vastagbél és végbél, agy, valamint leukémia.

A quercitin a cukorbetegek számára is fontos, mert képes javítani az inzulin szekrécióját, valamint gátolja az idegeket, a szem retináját és a veseműködést kárósító szorbitol felgyülemlését. A flavonoidok antibiotikumos és vírusellenes hatásúak, ezért kiválóan alkalmazhatóak a fertőzésekkel szembeni harcban. Elengedhetetlenül fontosak továbbá a hibiszkuszban is nagy mennyiségben jelen levő, és a flavonoidok felsorolt gyógyító tevékenységét támogató C-vitamin felhasználásához.

A hibiszkuszkivonat azonban nem "csak" flavonoidokat, szerves savakat és C vitamint, de béta-karotint, B1 és B6 vitamint, niacint és fontos nyomelemeket (Ca, Mg és Fe) is tartalmaz.