Spárga (Asparagales)
A spárga -latin nevén Asparagus Officinalis- egyike a legértékesebb zöldségféléinknek. Étkezésre a földalatti megvastagodott csíraszerű hajtásait használjuk, innen eredhet egy kevésbé ismert magyar neve, a csirág is. Népiesen nyúlárnyéknak is hívják a kihajtott zöld lombozata alatt megbúvó vadnyulak miatt. A görögök mintegy 2500 évvel ezelőtt már minden bizonnyal számon tartották a spárgát. Nevét is azóta jegyzik, az "asparagos" szó ugyanis görögül fiatal hajtást, nyelet jelent.
Első írásos nyoma Hippokrátesz munkájában lelhető föl az i.e. 460-370 körüli időből. Akkoriban főként gyógyhatása miatt tartották becsben, kevésbé volt mindennapi eledel. Fogfájásra, méhcsípés kezelésére alkalmazták, ismert volt vízhajtó hatása is. Ételalapanyagként a rómaiak kezdték használni, amiről a fennmaradt termesztési útmutató tanúskodik Marcus Portius Cato (i.e. 200 körül) tollából. Kedvelt előétel volt. Ők terjeszthették el szerte Európában. A keresztes hadjáratokból visszatérők is hoztak magukkal aszparáguszmagokat. A XVI. és XVII. századtól kezdve jelent meg termesztett kerti növényként. A későbbiekben kissé elfeledték, majd a reneszánsz idején újra megjelent, és az ínyencek kedvencévé vált. A luxusterméknek számító spárgát nagyra értékelték a királyok és hercegek is.
III. Henrik kegyenceit kényeztette vele, XIV. Lajos pedig megkövetelte, hogy asztalán mindig legyen spárga. Hogy parancsának eleget tegyen, a királyi kertész, La Quintinie kidolgozott egy melegágyas termesztési módszert, amelynek segítségével gyakorlatilag egész évben szedhettek spárgát. A XIX. század elejéig csak a vagyonos ínyencek engedhették meg maguknak ezt a kifinomult és igen drága zöldséget. Jól emészthető rostok alkotják a növény szárát.
A hajtások A-, B1-, B2-, C- és E-vitaminban, folsavban gazdagok. Sok értékes aminosavat, köztük aszparaginsavat is tartalmaz, kalóriatartalma azonban csekély. Miután a hajtások nagy része, 93-95 százaléka víz, a maradék szárazanyag kevés kalóriát képvisel, 100 gramm spárgába mindössze 20 kalória szorult. Kifejezetten kevés benne a cukor, összesen 2 gramm szénhidrát van benne. Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, sok káliumot, a nyomelemek közül ónt, szilíciumot, molibdént.
A zöld spárga klorofillban gazdag, több benne a C-vitamin és a karotin, mint világos változatában, ezért táplálékként is értékesebb. A spárga hatékony vízhajtó, jól alkalmazható húgyúti fertőzések és felfázás esetén is, valamint tisztítja a vesét és kiváló a vesekövek feloldásában is. Azonban nem csak vesénket, hanem vérünket is tisztítja, ezáltal bőrünk szépségéhez és egészségéhez is sokban hozzájárul.
A réz semlegesíti a szervezetben zajló káros oxidációs folyamatokat, így lecsökkenti a különböző daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. A folsav hiánya az egyik leggyakoribb vitaminhiány, általános rossz közérzetet, fáradékonyságot és koncentrálóképesség hiányát is okozhatja. Ezen tünetek kialakulását szintén megelőzhetjük elegendő mennyiségű spárga fogyasztásával. Az ásványi anyagok közül a cink mennyisége a legjelentősebb benne, nagyobb, mint a legtöbb növényi eredetű élelmiszeré.
A cink 300 életfontosságú enzim működéséhez szükséges, erősíti a kötőszöveteket és az erek falát, serkenti az agy működését. Hiánya okozhat csökkent libidót, orgazmus-képtelenséget és impotenciát - ezek tükrében meglapozottnak tűnhet az a népi tapasztalat, mely afrodiziákumként is számon tartja a spárgát. Szelént is tartalmaz, melynek hatását az E-vitamin felerősíti, azaz fokozottabban érvényesül a szabad gyökök elleni védelem. Mivel gazdag kalciumban, hatékony fegyvernek bizonyul a csontritkulás ellen is.
A folsav ugyan a legtöbb élelmiszerben jelen van, de a spárgában rendkívüli mennyiség található. (1 grammban 1 mikrogramm, ami azt jelenti, hogy 100 g elfogyasztása már fedezi a napi szükségletet.) A folsavhiány az egyik leggyakoribb vitaminhiány, mely fáradékonysággal, csökkent koncentrálóképességgel és ideges nyugtalansággal járó állapot.
E tünetek megjelenését megelőzhetjük a spárga fogyasztásával, ami a folsavnak köszönhetően egyéb tápanyagok felszívódását is elősegíti a szervezetben. Ez a vitamin elengedhetetlen a sejtosztódáshoz, a DNS, az RNS, valamint a fehérjék szintéziséhez. Különösen nagy a folsavszükséglete gyermekvállalásra készülő és a már állapotos kismamáknak.