Ezért fontos védekezni a kullancsok ellen

A vérszívók komoly betegségeket terjeszthetnek, és csak a kullancs-encephalitis ellen létezik védőoltás.

Az enyhe, párás időben a legaktívabbak a kullancsok, ez a környezet ideális számukra. Tévhit, hogy a fákról pottyannak a nyakunkba, az emberre az esetek túlnyomó többségében ráakaszkodó közönséges kullancs fűszálakról, bokrokról lesz ránk nagyjából másfél méteres magasságig. Mivel vak, áldozata kiválasztásához rendkívüli „szaglását” használja, és rácsimpaszkodik a mellette elhaladó zsákmányra.

A kullancsokkal kapcsolatban három betegséget kell kiemelni, amelynek potenciális hordozói lehetnek:

• Lyme-kór. Baktérium okozza, a betegség első szakaszában, a „csípést” követő néhány napon belül növekvő, kör alakú bőrpír jelenik meg. Hetek, hónapok múltán ízületi gyulladás, szív- és idegrendszeri problémák jelentkezhetnek.
• Kullancs-encephalitis vagy agyvelőgyulladás. A hátterében vírus áll, az első fázisban influenzaszerű tünetek (láz, fejfájás, izomfájdalom) jelentkeznek, ezek néhány nap után elmúlnak. A második fázisban az esetek egy részében idegrendszeri tünetek alakulnak ki, mint például agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás vagy gerincvelő-gyulladás.
• Humán granulocita ehrlichiosis. Ezt is baktérium okozza, a tünetek itt is általában influenzaszerűek (láz, fejfájás, izomfájdalom, hidegrázás), de súlyosabb esetekben légzési nehézségek, veseelégtelenség és idegrendszeri problémák is kialakulhatnak.

Külön érdemes még kitérni az elsősorban kutyákat érintő babesiosisra, ami az állat halálához vezethet. A kórokozó egy egysejtű parazita, a vörösvérsejtekben szaporodik, amelyek ennek következtében szétesnek, a nagy tömegben kiszabaduló hemoglobin eltömíti a vesecsatornákat, és sötétre festi a vizeletet. Innen lehet a legkönnyebben felismerni.

A kullancs-encephalitis ellen létezik védőoltás, ám minden más esetben a vérszívók távoltartása, illetve gyors eltávolítása jelent védelmet. Hogy hogyan és miként, arról a folytatásban lesz szó.