Hogyan tartósítsuk a meggyet?

A meggy édes, savanykás ízével, lédús állagával és magas tápanyag-tartalmával nemcsak frissen fogyasztva, hanem tartósítva is kiváló élvezetet nyújt. Bemutatjuk tartósításának különböző módszereit, azok előnyeit, valamint a gyümölcs megőrzésének praktikus tanácsait.

A meggyben C-vitamin, antioxidánsok és jelentős mennyiségű rost található, ezért rendszeres fogyasztása hozzájárul az egészséges étrendhez. Azonban a meggy frissen csak rövid ideig tárolható, ezért fontos a megfelelő tartósítás, hogy egész évben élvezhessük ízét és értékes tápanyagait. A tartósításra hagyományos és modern módszer is alkalmas, ezek közül a legnépszerűbbek a fagyasztás, az aszalás, a lekvárkészítés, befőtt vagy szörp készítése, illetve savanyítás.

• Fagyasztás. A fagyasztás napjaink egyik legelterjedtebb és legegyszerűbb tartósítási módja, amely megőrzi a meggy természetes ízét és tápanyagait. A fagyasztáshoz a gyümölcsöt alaposan meg kell mosni, magozni, majd egy rétegben elhelyezni egy tálcán vagy tepsin, hogy ne ragadjanak össze. Miután a meggy előfagyott, műanyag zacskókba vagy légmentesen záródó tárolókba helyezhető. Fontos, hogy a fagyasztott meggy felhasználás előtt ne olvasszuk ki teljesen, mert így megőrzi szerkezetét és ízét. A fagyasztott meggy kiváló alapanyag lehet süteményekhez, turmixokhoz vagy levesekhez.
• Aszalás. Az aszalás egy ősi tartósítási mód, amely a gyümölcs víztartalmát csökkenti, így a mikroorganizmusok nem tudnak elszaporodni benne. Meggy aszalásához a gyümölcsöket először meg kell mosni és magozni, majd vékony rétegben ki kell teríteni aszalógépen vagy jól szellőző, napos helyen. Az aszalás körülbelül 8-12 órát vesz igénybe, a gyümölcs ízét és aromáját koncentrálja. Az aszalt meggy kitűnő csemege és sütési alapanyag egyaránt.
• Lekvárkészítés. A meggyből főzött lekvár gazdag, intenzív ízű, egész évben fogyasztható. A lekvárkészítés során a megmosott és kimagozott meggyet cukorral, esetleg citromlével ízesítve, lassú tűzön főzzük addig, amíg sűrű masszát kapunk. Fontos a megfelelő mennyiségű cukor használata, mert ez nemcsak az ízt befolyásolja, hanem a tartósságot is. Az elkészült lekvárt tiszta, sterilizált üvegekbe töltjük és légmentesen lezárjuk, így hosszú hónapokon át megőrzi minőségét.
• Befőtt és szörp készítése. Befőtt készítéséhez a gyümölcsöt megmossuk, magozzuk, majd cukros lében (víz, cukor, esetleg citromsav) tartósítjuk. A lé és a gyümölcs steril üvegekbe kerül, majd a befőtteket forró vízfürdőben vagy más hőkezeléssel tartósítjuk. A szörp elkészítéséhez a meggylevet cukorral és esetleg citromsavval főzzük össze, majd palackokba töltjük. A meggyszörp frissítő, édes italként, illetve koktélok alapanyagaként is kelendő.
• Üveges dzsem és savanyúság. Habár a meggy kevésbé ismert savanyúságként, egyes receptek szerint savanyított meggy is készülhet. Ezzel a módszerrel kizárólag különleges célokra, például desszertek összetevőjeként számolhatunk. Az üveges dzsem a lekvárnál kevésbé sűrű, de szintén cukorral és zselésítő anyaggal készül, ezért gyors és egyszerű módja a tartósításnak.

Ezen módszerek mindegyike eltérő megközelítést alkalmaz, amely különböző állagot, ízvilágot és felhasználást eredményez.