Így hízunk el újévre

Karácsonykor sem mindegy, mit és hogyan eszünk. Vagy figyeljünk oda az ünnepi menü összeállításakor, vagy ne csodálkozzunk, ha újév napján kiakad alattunk a mérleg.

A karácsony a nagy családi étkezésekről (is) szól, az ember ilyenkor megengedőbb saját magával szemben, nem számolja a kalóriákat, csak az íz a fontos. És hogy mindenki legalább annyit tömjön magába a számtalan fogásból, hogy segítség nélkül fel se tudjon állni az asztaltól. Aztán újév új kezdetet jelentő, fogadalmakkal terhelt napján jön a felismerés: nem férek bele a ruháimba! 

Nem kell, hogy feltétlenül így legyen, bár senki szájából nem akarjuk kivenni a töltött káposztát, a sült kacsát és a bejglit. De néhány tanács azért segíthet, vagy legalább megtudjuk, miért ugrottak fel azok a kilók. 

Ami a húsokat illeti, a szárnyasok bőre telis tele van telített zsírokkal, ami nemcsak kalóriabombának számít, hanem roppant egészségtelen is, mert ezek a zsírok emelik a koleszterinszintet. Fehér hússal, hallal mindez kikerülhető. Hasonló a helyzet a töltelékekkel, kerüljenek azok húsba vagy káposztalevélbe csomagolva az asztalra. Magas a zsírtartalmuk, egy-egy átlagos gombóc akár 550 kalóriát is tartalmazhat. 

A krumplipüré sava-borsát a tej és a vaj adja, ám egyúttal zsírokkal is bőven ellátja. Már az sokat segít, ha csökkentett zsírtartalmú tejet adunk hozzá, arról nem is beszélve, hogy a vajat talán el is lehetne hagyni. A bejgliben a dió ugyan gazdag egészséges zsírokban és olajokban, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, ám a vaj, liszt és cukor miatt maga a süti nagyon hizlal: egy szelet 500 kalóriát rejthet. 

Mit lehet tenni? Vagy kiváltani a megterhelő ételeket, vagy megkísérelni a lehetetlent: karácsonykor sem degeszre zabálni magunkat. Ha például sokat beszélgetünk ebéd vagy vacsora közben, már lassabban csúsznak le a falatok, hamarabb szembesülünk a teltségérzettel. És inkább később szedjünk még egy kicsit, ne egyszerre tuszkoljunk le mindent a gyomrunkba.