D-vitamin

A D-vitamin, más néven kalciferol zsírban oldódó vitamin, a csontok és az ízületek támasza, védi a szív ér érrendszert, segít megelőzni a daganatos megbetegedéseket. Számos pozitív hatását még csak most kezdik bizonyítani.

A D-vitamin, más néven kalciferol zsírban oldódó vitamin, saját szervezetünk állítja elő a bőrt ért napfény hatására, pontosabban a Napból érkező UVB-sugarak segítségével. A test zsírszöveteiben raktározódik, de utánpótlás híján még a legjobban feltöltött készlet is kifogy, ezért gyakori égövünkön tél végére a hiányállapot. Megfelelő étrenddel is tudjuk pótolni, de napsütés hiányában az elegendő mennyiséghez étrend-kiegészítőkre is szükség lehet. 

A D-vitamin valójában gyűjtőnév, három vitamin tartozik alá, számunkra a legfontosabb a D₂- és a D₃-vitamin. Biológiai értékük azonos, ám a D₃-vitamin hatását tekintve aktívabb, vagyis szervezetünk számára jobban hasznosuló, felhasználható formát jelent. Ez utóbbit találjuk a mesterséges D-vitaminkészítmények túlnyomó többségében. 

Régóta ismert e vitamin kulcsfontosságú szerepe a csontrendszer építésében és karbantartásában, ám az elmúlt évek, évtizedek kutatásai egyre-másra mutatják ki egyéb rendkívül fontos egészségmegőrző és betegségmegelőző hatását az immunerősítéstől a daganatokig. 

A D-vitamin élettani hatásai: immunrendszer csontok és daganatok

Régóta ismert a D-vitaminról, hogy szükséges a csontképződéshez, a csontritkulás megelőzéséhez, gyermekkorban a csontrendszer és a fogak egészséges fejlődéséhez, elősegíti a foszfor és a kalcium beépülését. Az utóbbi időszak kutatásai egyre inkább arra mutatnak rá, hogy az immunrendszer folyamataiban is rendkívül fontos szerepet játszik, magyarán erősíti az immunrendszert, segít megelőzni a fertőzéseket, kezelni az allergiát. 

Valójában a D-vitamin alapvetően szükséges az egészség megőrzéséhez, megfelelő szintjének biztosítása kiemelten fontos. Időről időre újabb kutatások látnak napvilágot arról, milyen szerepe van a D-vitaminszint, gyakorlatilag azt mondhatjuk: szinte minden betegség kockázatát megnöveli. Nem a hiánybetegség, hanem a nem megfelelő ellátottság.

Csökkenti a kockázatot az alábbi kórképeknél:

• a daganatos megbetegedések,
• szív-érrendszeri betegségek,
• magas vérnyomás,
• csontritkulás,
• agyvérzés,
• a rák több fajtája,
• cukorbetegség,
• tüdőbetegségek,
• meddőség,
• allergia és szénanátha,
• asztma,
• időskori macula degeneráció,
• depresszió és skizofrén betegségek súlyosbodása.

Jótékonyan hat számos esetben:

• immunrendszer támogatása,
• csontképződés, csontfejlódés,
• sclerosis multiplex,
• gyulladásos reumatológiai és egyéb atutóimmun kórképek,
• gyulladások.

Hiányát gyerekeknél angolkór, felnőtteknél fogromlás, csontlágyulás, csontritkulás jelzi. 

A D-vitamin adagolása: kinek mennyi? 

A napi szükséglet életkortól és élethelyzettől is függ, az egyéni tényezők miatt erről mindenképpen érdemes szakemberrel egyeztetni. Ökölszabályként egy felnőtt ember napi szükséglete D-vitaminból az a legújabb ajánlások szerint 1500-2000 NE (nemzetközi egység), D₃-vitamin, ami 37,5-50 mikrogrammnak felel meg. 

Ezt a mennyiséget táplálkozással képtelenség biztosítani, mindenképpen szükséges hozzá a bőrünkkel érintkező napfény. Napsütéses időben napi 15-30 percet elég lenge öltözetben a szabadban tartózkodni. 

Túladagolása természetes módon nem lehetséges, gyógyszerek, étrendkiegészítők alkalmazásával csak hosszú távon, a napi ajánlott mennyiség sokszorosának bevitelével jöhet szóba. Ennek kezdeti tünetei gyomorpanaszok, hányás, hányinger, hasmenés, gyengeség. 

A szervezet aktuális D-vitaminszintjéről vérvizsgálat adhat felvilágosítást, a megfelelő adagoláshoz érdemes tehát a kezelőorvossal konzultálni. 

A D-vitamin forrásai 

A D-vitamint szervezetünk állítja elő az UV-sugárzás hatására, ezért tél vége felé jellemzően az emberek túlnyomó többsége a vitamin hiányával küzd, miután a készletek kimerültek. Pusztán étkezéssel nem pótolható a kellő mennyiség, ezért a téli hónapokban mindenképp ajánlott étrend-kiegészítők alkalmazása.

Az, hogy ételeinkben nincs meg a megfelelő mennyiség, azért nem jelenti azt, hogy nem is tartalmaznak D-vitamint: tejtermékek (mint sajt, joghurt, kefír, tejszín), a tojás, a halak (hering, lazac, tőkehalmáj), a kaviár, a borjú és marhahús, illetve az élesztő, a margarin, egyes gombák és az anyarozs.