Köszönjük vásárlóink bizalmát! 310 000-nél több elégedett vásárló! több mint 12 éve a piacon 100%-osan megbízható webáruház

Allergia: kétmillió magyar szenved

Készült: 2019-04-05 16:36

Tíz magyarból 2-3 küzd allergiával, az okok közt előkelő helyen szerepel: gyengülünk, miközben mérgezzük magunkat. Allergia esetén irány az orvos, de magunkon is aktívan segíthetünk, ennek mesterhármasa az immunerősítés, a méregtelenítés és a tüneti kezelés.

Nincs olyan ember Magyarországon, aki vagy maga, vagy közeli környezete, családtagjai révén ne találkozott volna még az allergia tüneteivel. Hazánkban népbetegség, a lakosság minimum 20, de egyes becslések szerint 30 százalékát is érinti az allergia valamilyen típusa. Súlyosságától függően akár komolyan ronthatja az életminőséget, szövődményei lehetnek, sőt extrém esetben halált okozhat. 

A téma köteteket tölt meg, most csak vázlatosan igyekszünk bemutatni a részleteket őseink bölcseletéből kiindulva, miszerint ismerd meg az ellenséged, hogy eredményesen szállhass harcba vele. 

Mi az allergia?

Az allergia nagyon lecsupaszítva immunrendszerünk eltúlzott reakciója olyan anyagokkal szemben, amelyeknek „normál esetben” semmiféle választ nem kellene kiváltaniuk. Ezek az úgynevezett allergének, amelyekkel ha a rájuk érzékeny ember kapcsolatba kerül, beindítják a védelmi reakciót. Valójában szervezetünk immunsejtjei hibáznak: betolakodóként azonosítják adott – egyébként ártalmatlan – anyagot, és riadót fújnak.

 A tünetekért jellemzően saját szervezetünk felelős, az idegen test elleni harcának eleme, mint egy vírus okozta influenzánál. Gondoljunk csak a légúti allergiára, amit mondjuk a belélegzett pollen vált ki. Az orr nyálkahártyái megduzzadnak, hogy elállják a beáramló idegen anyag útját, heves orrfolyás kezdődik, amely megpróbálja kisöpörni a támadót, és ugyanezt szolgálja a tüsszentés is a légnyomás erejével. 

Mérgezzük magunkat és gyengülünk 

A reakció tehát teljesen logikus, a baj a téves diagnózissal van. Hogy utóbbit mi okozza, arra számos magyarázat létezik, ám a mindent vivő diagnózist nem ismerjük, csupán a tényt: az allergiások száma szinte évről évre növekszik főleg a fejlett országokban.

 Az érzékenység egyik oka lehet a túlzottan mesterséges, a természetes szinthez képest szinte steril, hipoallergén környezet. A gyermek immunrendszere nem találkozik kihívásokkal, ezért nem tud megfelelően kiépülni, mondhatjuk úgy is: nem tanulja meg, ki a barát és ki az ellenség. Ezért hoz rossz döntést, illetve „unalmában” is képes lehet fals támadásokat indítani.

Komoly tényezőként sejthető a háttérben a környezetszennyezés is. A különböző lenyelt, belélegzett „mérgek” egyébként is terhelik, összezavarják immunrendszerünket, gyengítik védekezőképességünket, így ami korábban lepergett rólunk, most az is tüneteket okoz. 

Tudjuk, hogy az allergiás megbetegedések kialakulásában komoly szerepet játszanak genetikai tényezők, de azt is fontos megemlíteni, hogy a klímaváltozás hatására a növények virágzása tovább tart, és soha ennyi idegen anyag nem jutott az emberi szervezetbe, mint a modern korban. Az allergiás megbetegedések szaporodásáért feltehetően fentieken túl számos más tényező is hozzájárul, az egzakt válasz még várat magára. Sőt, a növekedés egyrészt abból is adódik, hogy egyre több tünetegyüttest sorolnak-e kategóriába.

Mi okoz allergiát és mi a tünet? 

A különböző allergénekkel megint könyveket, de legalábbis folyóiratokat lehetne megtölteni, álljanak most itt csak a leggyakoribb allergiás reakciót kiváltó tényezők:

  • Por: pontosabban a leghigiénikusabb otthonban is millió és millió számra megtalálható aprócska élőlény, a poratka széklete.
  • Pollenek: a legkülönfélébb növények virágpora, a legismertebb nyilván a parlagfű, de a lista egyre bővül.
  • Háziállatok: a köznyelv „szőrallergiának” nevezi, de nem a szőr, hanem az állatok bőréből és nyálából származó proteinek váltják ki.
  • Élelmiszerek: például a földimogyoró, halak, tojás és tejtermékek, de a valódi ételallergia ritka. Sokszor keverik az ételtoleranciával, ami nem aktiválja a szervezet immunrendszerét, vagyis definíció szerint nem allergia.
  • Penészgombák: a gombák által kibocsátott allergén, irritáló, esetenként mérgező anyagok.
  • Egyes gyógyszerek.
  • Némely kozmetikai és illatszerekben használt anyagok.

A tünetek értelemszerűen ott alakulnak ki, ahol az allergén a szervezettel kapcsolatba lép. A levegőben terjedő részecskék a pollentől a poratka székletén keresztül az egyéb bántó anyagokig a szemet és a felső légutakat érinti: szemvörösség, -égés, -viszketés és könnyezés, illetve orrfolyás, orrdugulás, orrfolyás, torokirritáció. 

Az allergén bőrrel érintkezve gyulladást okozhat, ilyet tapasztalhatunk többek között kozmetikumok vagy egyes fémek esetén: viszketés, bőrvörösség, hámlás a figyelmeztető jel. Az ételallergia leggyakoribb tünetei többek között a szájzsibbadás, a nyálkahártyák, az ajkak, a torok, az arc duzzadása, légzési nehézségek, gyorsan kialakuló ekcéma, hasi fájdalmak, hányás, hasmenés vagy lassan jelentkező ekcéma. 

Mit lehet tenni? 

Egy-egy súlyosabb allergiás roham akár életveszélyes is lehet, de a gyengébb következmények is asztmához, hiánybetegségekhez vezethet nem is beszélve az azonnal jelentkező tünetek kellemetlenségeiről. Allergia gyanújával mindenképp forduljunk orvoshoz, főleg hogy a kezeletlen allergia egyre súlyosabb lesz. 

A vizsgálattól nincs mit tartani, alapvetően két formára számíthatunk, provokációs tesztre vagy vérvételre. Előbbi esetben kis mennyiségű allergént juttatnak a szervezetbe – jellemzően a bőrbe –, ami helyi reakcióval mutatja az érzékenységet. Utóbbinál az allergénspecifikus antitestek mennyiségét mérik. 

Hatóanyagok, amelyek az immunrendszer erősítésén, a májtámogatásán keresztül segíthetik a panaszok enyhítését:  

Az orvosi vizsgálat alapvető fontosságú, ám a tünetek enyhítésében a bővebb értelemben vett házipatika is sok megoldást nyújt. A tüneti kezelést szemcsepp, orrcsepp, orrspray nyújthatja felső légúti tünetek ellen, illetve a saját szervezetünket tudjuk segíteni immunerősítéssel és méregtelenítéssel.